Friss�t�sS�g�

nzyang	2009.04.20. 19:02 -
	TASSY JOL�N: A SZERETET OLTALM�BAN

[42-23] [22-3] [2-1]

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.20. 19:03 - #2

TASSY JOL�N: „Isten r�tok tekint �s elvezet benneteket arra a f�ldre, amelyet �g�rt.” /Teremt�s k�nyve 49,23-33.50,15-24/ I. Hal�lra �t�lve Ha meggondoljuk, val�j�ban minden ember hal�lra �t�ltetett m�r a megsz�let�sekor. Csup�n az marad k�rd�s, hogy a hal�l�nak ideje mikor �rkezik el? El�fordul azonban olyan eset is, amikor az id� is megjel�ltetik… �gy t�rt�nt velem is. �jsz�l�ttnek �n is olyan voltam, mint a t�bbi. Nagy �r�met okoztam sz�leimnek, mivel akkor m�r volt egy hat �ves b�ty�m, Dezs�, teh�t �n lettem a nagyon v�rt „kisl�ny”. Nagymama akkor hatvanegy �vesen a tiszak�rti pl�b�ni�n h�zvezet�n� volt �s a k�s�bbiekben sokszor elmes�lte, hogy az �n sz�let�semkor rendk�v�l nagy h� esett, �gy � onnan csak k�s�bb j�hetett haza, de apu kivitte neki szem�lyesen az �r�mh�rt. �r�m lett ez az�rt is, mert �pp a Nagymama sz�let�snapj�n, m�rcius 16-�n sz�lettem Cs�p�n, 1942-ben. Egy�ves koromban m�r besz�lni, j�rni kezdtem �s sz�leim, k�rnyezetem biztons�got ad�, bens�s�ges szeretettel vettek k�r�l engem. Sarjad� eml�kezetemben el�sz�r is a II. vil�gh�bor� – benn�nket is �rint� – n�h�ny mozzanata t�nik el�. Tassy J�zsi b�csi�k – Apu b�tyj��k – az oroszok bevonul�s�nak p�nikj�ban egy �jszak�ra itt aludtak n�lunk. A zs�fol�sig telt h�l�szob�nkban az ablak k�zel�ben kucorogva, l�legzetvisszafojtva figyelt�nk egy f�lsiket�t� zajjal, szokatlanul alacsonyan sz�ll� rep�l�t. A f�lelem zavara engem is mag�val ragadott, a h�bor� elleni tiltakoz�s �letre sz�l� nyom�t hagyva ny�ladoz�, k�zel h�rom �ves tudatomban. Maradt azonban j� eml�kem is a h�bor� idej�r�l. Vaszil, Apu fodr�sz�zlet�be j�r�, kedves orosz katona volt, cukrot, kar�csonyfad�szt hozott nekem, mert l�tta, hogy gyenge, lass� j�r�s� gyerek vagyok. Az id�k sor�n sokat hallottam Anyut�l, hogy amikor a k�rny�k�nket is el�z�nl�tt�k az oroszok, Apu �pp Dancs� nagymam��kn�l volt, s amint j�tt volna haza, nem engedt�k, f�l�tr�l vissza kellett fordulnia. S akkor � ott Nagymam��kn�l rettegte v�gig az �jszak�t, Anyu pedig itthon – velem, Dezs�vel �s Tassy mam�mmal, aki akkor m�r vel�nk lakott. Azon az �jszak�n a k�r�l�tt�nk l�v� h�zakat a katon�k mind feld�lt�k, de a mi kapunkat m�g csak meg sem nyitott�k. Anyu ezt akkor csod�nak vette… Mozg�konyabb rokons�gunk elmenek�lt Cs�p�r�l. Mi itt maradtunk, de az izgalmakon k�v�l m�s b�nt�d�s nem �rt benn�nket. Anyu�k �gy mondt�k, hogy k�t �ves koromban vett�k �szre, hogy nem vagyok olyan er�s, mint a t�bbi gyerek – nem tudtam szaladni �s a f�ldr�l fel�llni. A II. vil�gh�bor� v�gezt�vel jutottak el velem Anyu�k komolyabb vizsg�latra, Budapestre. A benc�s n�v�rek M�ria utcai h�z�ban sz�lltunk meg. Ott csup�n egy kop�r bels� udvarra eml�kszem, ahol a falon bel�v�sek helyei voltak l�that�k. Onnan ment�nk a B�kay Klinik�ra, ahol nagy feh�rfityul�s beteg�pol� ap�c�k vettek gondjaikba. Egy kedves, mosolyg�s vitt v�rv�telre, �s nagyon meg volt velem el�gedve, mert nem s�rtam, amikor egy asztalra fel�ltetett �s ott megsz�rtak engem. Erre az ap�c�ra sok�ig szeretettel eml�keztem. Ott kellett aludnom is, de arra nem eml�kszem, hogy Anyu hogyan hagyott ott. A nagy, sok�gyas k�rtermet �vegfal v�lasztotta el a feln�tt betegekt�l, ahol egyszer s�rg�s-forg�s, sustorg�s t�madt, merthogy valaki meghalt… H�rom�vesen m�g nem tudhattam felfogni, hogy mit jelent, az eml�ke m�gis mint f�lelmetes esem�ny t�rt vissza sok�ig �lmaimban. �n ott nem j�rk�ltam, fektettek, �ltettek az �gyamban. A mellettem lev� �gyban a v�zfej� Lacika fek�dt, bes�ppedve, alig l�that�an. Anyuk�ja d�delgette, de �jszaka � is elment. �jszaka vihar volt. A magas, hossz� ablak ott volt a fejemn�l, �s amikor d�rg�tt, vill�mlott, nagyon f�ltem… Iszony� volt ott �gy, Anyu n�lk�l. M�snap azonban j�tt Anyu �s hozott nekem egy csillog�-villog� gy�ny�r�s�ges magyarbab�t. Egy dobozba volt bek�tve a nyak�n�l, l�b�n�l, �s csak �gy lehetett n�zegetni. Ha j�l eml�kszem, aznap m�r j�tt�nk is haza – hat�rtalan �r�mmel hozva a magyarbab�t arr�l a helyr�l, ahol kimondt�k „�t�letemet”: izomsorvad�som kezd�dik, melyen nem tudnak seg�teni �s ezzel a bajjal csak 16 �ves koromig �lhetek… Akkor �n m�g persze mindebb�l semmit sem tudhattam. Hamarosan �jra orvoshoz vitt Anyu, ugyancsak Budapestre. Ekkor Apu bar�tj��kn�l, Abonyi Pista b�csi�kn�l sz�lltunk meg. Az utaz�s k�r�lm�nyeire nem eml�kszem, de gondolom, vonattal ment�nk. Annyi maradt eml�kezetes, hogy Pista b�csi a karj�n cipelt engem �s n�gy �vesen m�r �gy k�nyelmetlen volt, t�zolt� egyenruh�j�nak �vcsatja is nyomta a l�bam. A h�bor� ut�ni romok m�g l�that�ak voltak, eml�kszem egy templomra, aminek a teteje �tvil�g�tott, a tornya is omladozott �s olyan nagyon rossz hat�ssal volt r�m. Az Abonyi�k �jpesti kertes h�zukban minden nagyon sz�p volt, de a f�rd�szoba feh�rs�g�t�l s�rtam – tal�n orvosi rendel�t sejtve benne, hiszen akkor mi itthon m�g fatekn�ben f�r�dt�nk. Az Abonyi gyerekek, akik n�lam valamivel id�sebbek voltak, kinevettek, cs�foltak ezzel. Azt hiszem, akkor voltunk a neves, dr. Horv�th Boldizs�rn�l, akinek a mag�nrendel�je lehetett egy folyos� v�g�n lev� szob�cska, melynek az ajtaja felett egy kit�m�tt, sz�tt�rt sz�rny� felfesz�tett sasmadarat csod�ltam meg. Azut�n ott bent, be kellett mutatnom, hogyan tudok l�pegetni, majd egy asztalra �ltettek, ott vizsg�lt meg egy kistermet�, k�z�pkor�, ha j�l eml�kszem szak�llas doktor b�csi. Az eredm�ny itt is ugyanaz volt, s felokos�totta szeg�ny Anyut m�g olyan t�ren is, hogy az ilyen fogyat�kos gyerekek vagy nagyon j�k, vagy nagyon gonoszok lesznek… K�sz�n�m Istenem, hogy emberi sz�m�t�sunkon t�lmutat� �letet adt�l nekem… K�sz�n�m, hogy sz�leim sz�vvel-l�lekkel fogadtak erre a vil�gra engem, �s meghat�roz�ja ez lett �letemnek!

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.20. 19:02 - #1

TASSY JOL�N: A SZERETET OLTALM�BAN