Az �morovicai r�mai katolikus egyh�zk�zs�g r�vid t�rt�nete

Bevezet�

1738-ban �morovic�t �n�ll� pusztak�nt eml�tik, melyet a Kamara b�rbe ad. 1768-ban Vojnics �s Rudics szabadkai lakosok b�relt�k �vi 505 frt-�rt.

Az 1768. �vi kamarai t�rk�p szerint �morovica ter�lete 6967 hold, vagyis 174 telek. 1780-ban Pacs�rral egy�tt m�g puszta volt.

1786-ban 400 reform�tus magyar csal�d telepedett le Kis�jsz�ll�sr�l �s Kunmadarasr�l.

1801-ben �morovic�t a Henrich, Piukovics, Szalm�si, Tomcs�nyi �s Vojnits csal�dokb�l �ll� k�zbirtokoss�g szerezte meg a kincst�rt�l.

Piukovics Simon 1803-ban, Heinrich Alajos �s Ferenc 1827-ben birtokuk ut�n az �moroviczai el�nevet is megkapt�k. Nagybirtokosok m�g: Fernbach J�nos �s Zsuzsanna (az elh�nyt Fernbach B�lint gyermekei), a Pilasz�novits, a Lelbach, a Fernbach �s a Szemz� csal�d. Volt n�h�ny bek�lt�z�tt birtokos csal�d: a Romic, Dulic, Ivanic, Vojnic-Purcar, Plettl, Spritzer, a L�badiak, a T�th csal�d…

Az �morovic�ra telep�l� els� katolikusok a csel�dek voltak, akik a reform�tus gazd�kn�l dolgoztak. K�s�bb �rkeztek a b�rl�k �s csel�deik, majd a birtokos uras�gok, akik a falut a kincst�rt�l megvett�k. �k lettek a kegyurak is. J�ttek a b�reseik is, majd azok hozz�tartoz�i, �s �gy lassan kialakult a katolikus lakoss�g. Sz�mukat a bek�lt�zk�d� iparosok gyarap�tott�k. A katolikusok sz�ma 1803-ban 24, 1908-ban 1078.

1810-ben �morovic�nak m�r volt katolikus temploma, amely a reform�tus templom domboldal�n �llt, s 1844-ig maradt fenn. A k�zs�gh�z�ra n�zett. Ott volt a pl�b�nia is. Az iskola �s a k�ntorlak a piact�ren �llt, az Amerik�ba k�lt�z�tt Majoros keresked� egyik h�z�t – azel�tt Fremann M�r boltja �s h�za volt – alak�tott�k �t erre a c�lra.



Keresztel� Szent J�nos-templom

Vojnits Antal 1810-ben azt k�ri Kalocs�t�l, hogy �morovicz�t �s Pacs�rt szak�ts�k el Bajmokt�l, ahov� mint le�nyegyh�zak tartoztak. 1810. j�lius 18-�n kelt level�ben, mint kegy�r k�ri, hogy �morovic�nak Honk� Andr�s adminisztr�tor legyen az els� lelk�sze. A k�relem meghallgat�sra tal�lt �s Honk� Andr�s, az els� �lland� pl�b�nos. 1811-t�l szolg�lhat �morovic�n. Az els� tan�t� Arady J�zsef volt. K�l�n iskola�p�lete ebben az id�ben m�g nem volt a telep�l�snek, emiatt a tan�t�s sokszor sz�netel.

A h�vek sz�mbeli n�veked�se cselekv�sre b�rta a k�zbirtokosokat: 1844-ben fel�p�tett�k a jelenlegi templomot, �s a pl�b�ni�t �thelyezt�k oda, ahol valamikor az uradalmi m�sz�rsz�k volt. K�s�bb a pl�b�nos terh�re az �rseki hat�s�g enged�lyezte Inotay tan�t� h�z�nak a megv�tel�t. A r�gi k�ntorlak a templom m�g� ker�lt. Ott volt az iskola is, egy tanteremmel, 1878-79-ben. Az �jabb iskola 1900-1903 k�r�l �p�lt. Az el�bbi Haynald kalocsai �rsek j�volt�b�l, az ut�bbi Cs�szka �rsek adom�ny�b�l (Kovacsity iskola, ma m�vel�d�si h�z).

A templomot 1844. szeptember 29-�n �ldotta meg nagys�gos �s f�tisztelend� Ferency Gy�rgy tiszteletbeli kanonok �s ker�leti esperes, bajsai pl�b�nos, �s f�tisztelend� Girk Gy�rgy felszentelt p�sp�k, a k�ptalani helyn�k megb�z�s�b�l. A f�olt�r k�pe: Keresztel� szent J�nos, aki a templom �s a falu v�d�szentje.


A katolikus templom bel�lr�l (1907)

A templom

Rom�n st�lus�, egyhaj�s, egytorny�, k�b�l �p�lt 1844-ben. Hossza 28,5, sz�less�ge 12,5, torny�nak magass�ga 34 m�ter. Tornya �s tet�zete el�sz�r zsindelyes, k�s�bb b�doggal fedett. A b�dog tet�zetet �s a bels� tet�szerkezeti konstrukci�t utolj�ra 1983-ban �j�tott�k fel, az eg�sz tet�zetet �s a tornyot �jrafestett�k. A tet�zet k�r�l lev� csatorn�t is kicser�lt�k. A tet�fed�s hib�ja, hogy csak l�cekre er�s�tett�k fel, s a sz�l �lland�an hajl�tgatja. Ez a tart�ss�g�t is cs�kkenti. A tet�fed�st m�g 1927-ben v�gezt�k el, 50.000 din�r�rt. Az �sszeget az akkori pl�b�nos, Tam�s Ferenc bocs�totta a hitk�zs�g rendelkez�s�re. A templom fal�t el�sz�r k�v�lr�l meszelt�k be, feh�rre, t�bb alkalommal is, t�bbek k�z�tt 1931-ben, amikor a hitk�zs�g 10.000 din�rt k�lt�tt erre a c�lra. K�s�bb Kecsk�s Ferenc pl�b�nos renov�ltatta k�v�lr�l a templomot, 1962-ben. A k�m�vesmunk�t a szabadkai Lulics Dezs� okl. k�m�ves-v�llakoz� v�gezte el.

A sekrestye a templom jobb oldal�n �p�lt, �s emeletes. Innen ny�lik a sz�sz�k. Emelet�n pedig valamikor orat�rium volt. K�s�bb a nem haszn�lt kell�kek elhelyez�s�re szolg�lt. �vekig hittanteremnek haszn�lt�k, 1981-ig, amikor az oktat�s sz�nhely�t a pl�b�nia egyik t�gas term�be tett�k �t.

A templombels� festett. 1904-ben az apatini Fernbach J�nos �s feles�ge, Lelbach M�ria festette ki.

Err�l sz�l az al�bbi hivatalos lev�l:

84.sz/1904
F�tisztelend� �rseki Hat�s�g!

Mid�n azon �r�mteljes h�rt van szerencs�m a F�tisztelend� Hat�s�gnak becses tudom�s�ra hozni, hogy apatini Fernbach J�nos �s neje sz�l Lelbach M�ria templomomat 2600 koron��rt B�tori (Blaskovits) Ferenc m�fest� �ltal kifestetik, illetve a m�v�szek okt. h� 5-ig remek�kkel teljesen elk�sz�lnek: azon al�zatos k�relemmel j�rulok a F�t. �rseki Hat�s�ghoz, miszerint nevezett buzg� csal�dot dics�r� leirattal meg�rvendeztetni kegyeskedj�k, ann�l is ink�bb, mert nekem megtiltott�k, hogy ezen j�tett�k�rt h�rlapilag k�z�ljem.

Kelt �morovicz�n 1904 �v szept. 28-�n.
Schadi Ign�z – pl�b�nos.



A katolikus templom bel�lr�l (2004)

Utolj�ra Kecsk�s Ferenc pl�b�nos idej�ben, 1960-61-ben festett�k bel�l a templomot, melybe a villanyvil�g�t�st Farkas B�la villanytelep-tulajdonos vezette be, 1925-ben.

A lourdesi M�ria-olt�r eredete okm�nnyal bizony�tva:

132 sz/1900
F�tisztelend� �rseki Hat�s�g!

Roglaticzai Pilasz�novits J�zsefn� sz�l. apatini Fernbach R�zsa �rh�lgy egy �j lourdesi-M�ria olt�rt emeltetett az �moroviczai rk. pl�b�nia templomban. Minthogy nagyon k�v�natos, hogy ezen d�szes �j olt�r �nnep�lyesen felszenteltess�k r�szben a nemessz�v� n� f�rje �s j�tev� csal�dja ir�nti tekintetb�l, de f�leg a h�vek buzg�s�ga �s vall�soss�ga emel�se szempontj�b�l, �s minthogy ezen �nnep�ly megtart�s�ra amely csakis vas�rnapon vagy �nnepen t�rt�nhetik, a ker�leti esperes �r meg nem jelenhet: al�zattal esedezem miszerint nekem a felszentel�sre meghatalmaz�st adni �s abenedictionis form�ra n�zve utas�tani kegyeskedj�k.

�morovicz�n 1900. okt. 31.
Schadl Ign�cz – pl�b�nos



M�ria-olt�r

A lourdesi barlang villanyvil�g�t�sa Zvek�n B�la �s neje aj�nd�ka.

A szent�lyben k�t sz�nes �vegablak van, ami Fernbach Erzs�bet �s Zsuzsanna aj�nd�ka. Ezzel kapcsolatos az al�bbi dokumentum:

14. sz/1907
D. a J. K.
Nagym�lt�s�g� �s F�tisztelend� �rsek �r!

Kegyelmes Aty�m!

ujjong� lelki �r�mmel sietek tudom�s�ra hozni Nagym�lt�s�godnak azon aj�nd�kot, melyben szeg�ny templomom r�szes�lt. Ugyanis apatini Fernbach Zsuzs�na �rn�, kinek birtoka �morovicz�hoz tartoz� Fels� Rogaticz�n ter�l el, k�t t. i. J�zus �s M�ria sz. Sziv�t �br�zol� �vegfestm�ny� ablakkal lepett meg. E diszes ablakot Ligeti S�ndor m�vei b�mulatosan emelik templomom bels� sz�ps�g�t.

Ezt az�rt b�torkodtam meg�rni, ha Nagym�lt�s�god net�n megakarn� k�sz�nni az aj�nd�kot, arr�l tudom�sul birjon.

F�lkent kezeit cs�kolva vagyok Nagym�lt�s�godnak
legal�zatosabb szolg�ja
Schadl Ign�ca – pl�b�nos
�morovicz�n 1907. III. 27.

A bej�rat sz�lfog�ajtaja a h�vek adom�ny�b�l k�sz�lt 3900 din�r k�lts�ggel. A padl�zat cement�ntv�ny.

A szent�lyt a haj�t�l kor�bban vasr�cs v�lasztotta el, ami 1930-ban k�sz�lt. A m�sodik vatik�ni zsinat hat�rozatai ut�n, L�nert Istv�n esperespl�b�nos idej�ben v�ltozik a szent�ly a szembemis�z� olt�rral, kiker�l a templomb�l a szent�lyt a haj�t�l elv�laszt� vasr�cs, amit 1985-ben, a templom el�ter�nek �talak�t�sakor felhaszn�lnak a bej�rati vasajt�hoz �s kapuhoz. A szent�lyben volt valamikor a baldachin, a Pilasz�novits �s Fernbach csal�dok aj�nd�ka. Az �ldoztat� r�cs mellett volt egykor a J�zus Sz�ve �s Sz�z M�ria Sz�ve szobor, a h�vek adom�nya. A k�t szobor jelenleg a szent�lyben van, a tabern�kulum jobb �s bal oldal�n. A bej�ratt�l balra a Szents�r �ll. Bel�pve a templomba, jobbra van a gy�ntat�sz�k, ami a h�vek adom�ny�b�l k�sz�lt.

A k�rust 1928-ban, Fernbacs J�nos adom�ny�b�l b�v�tett�k 10.000 din�r r�ford�t�ssal. Itt van az orgona – Wegelstein-gy�rtm�ny -, szint�n Fernbach J�nos aj�nd�ka. 1925-ben nagyjav�tott�k. Az orgon�val �s a sz�sz�kkel kapcsolatban is van egy r�gebbi irat:

40/1883
Az �moroviczai r�m. Kath. lelk�szi Hivatal�t�l a

F�tisztelend� f�egyh�zmegyei �rseki Hat�s�gnak Kalocs�n!

Hivatalos tisztelettel van szerencs�m �rtes�teni a f�tisztelend� �rseki Hat�s�got, miszerint az orgoba – mint azt alatti bizony�tv�nyuk a meghivottaknak er�s�ti – K�lsej�re csinosnak, belszerkezet�re �s hangj�ra n�zve j�nak tal�ltatott.

Ami pedig a sz�sz�ket illeti, arra n�zve �ll�thatom, hogy kit�n�, m�g pedig minda feh�r m�rv�nyoz�sra, mind pedig aranyoztat�s�ra n�zve: mi�rt is az enged�lyezett 250 forintot ki is adtam neki, nyugta mellett, az egyh�z p�nzt�r�b�l.

�morovicza 1883.dik �v Szeptember h� 14-�n

F�tisztelend� f�egyh�zmegyei �rseki Hat�s�gnak
al�zatos szolg�ja Gy�rffy S�ndor
pl�b�nos helyettes


A templom belseje az orgon�val

Bizony�tv�ny

Alulirottak az �moroviczai r�m. kat. templom 4. v�ltozat� orgon�j�t, mely K�sz Ern� p�csi orgona�p�t� �ltal �talak�tott �s k�t �j v�ltozattal nagyobb�ttatott, megpr�b�lv�n, az mint hangj�ra, mint belszerkezet�re �s k�lcs�nj�ra n�zve j�nak �s helyesnek tal�ltatott. Melyn�lfogva mi alulirottak ezen orgona�p�t� urat tiszta lelkiismerettel aj�nlhatjuk.

Kelt �morovicz�n 1883. szeptember 10-�n.

Gy�rffy S�ndor
pl�b�nos helyettes
Tam�s Ferencz
K�ntortan�t�
T�r�ky P�l
bajmoki k�ntor
Krappenheim N�ndor
r. Kath. tan�t�
Seffer Antal
zene�rt�

Az orgon�t utolj�ra L�ner Istv�n esperespl�b�nos idej�ben jav�tott�k, be�p�tve k�t hangsor (mixtura �s tremol�) elektromos fujtat�val is felszerelve, Kecsk�s Ferenc idej�ben.

A toronyban kezdetben csak k�t harang volt. 1923-ban �nt�tt�k, 21.290 din�r�rt. Az �sszeg gy�jt�sb�l j�tt �ssze. Veszelity P�l esperespl�b�nos idej�ben ker�l sor m�g k�t harang felhelyez�s�re a toronyba. Az�ta n�gy harang h�vja a h�veket a templomba, vagy k�s�ri ki utols� �tjukra, a temet�be az elhunytakat. L�ner Istv�n esperespl�b�nos idej�ben elektrom�gneses rendszerre szerelt�k �t, de rossz munk�t v�geztek a kivitelez�k, �lland�an baj van vel�k, emiatt h�napokig csak egy harang sz�l. L�nert Istv�n esperespl�b�nos vezet�s�vel 1980-ban beszerelt�k a hangos�t�st is. A munk�latok ez esetben sem voltak sikeresek, ez�rt 1980 okt�ber�t�l a mikrofont nem is haszn�lj�k.

A templom el�ter�t (a r�git) �s felj�rat�t 1927-ben Fernbach J�nos k�sz�ttette, 43.000 din�rt aj�nd�kozva erre a c�lra az egyh�znak. Jelenlegi form�j�ban 1985 m�jus�t�l �ll. A templom el�tti t�r �jraform�l�s�val, a templomkert lez�r�s�val, a parkos�t�ssal a templom a falu egyik legszebbhelye lett.

A Patrona Hungariae olajfestm�ny a templomban a sekrestye ajtaja felett, a szent�lyben van. Ezzel kapcsolatban az al�bbi irattal rendelkezik a lev�lt�r:

A b�cskossuthfalvai rk. pl�b�niahivatalt�l
269/1944. sz.
T�rgy: „Patr�na Hungariae” olajfestm�ny f�lszentel�se.

F�tisztelend� �rseki Hat�s�g Kalocsa.

Novoth J�zsef malomtulajdonos, egyh�zk�zs�gi k�pvisel�, b�cskossuthfalvai lakos megfestette a t�zpeng�s�n lev� „Patrona Hungariae” k�pet ezerszeres nagy�t�sban s gy�ny�r� r�m�ban templomunknak aj�nd�kozta. A k�p val�s�gos mesterm�.

Tisztelettel k�rem a ft. Hat�s�got, hogy a k�p �nnep�lyes meg�ld�s�t enged�lyezni kegyeskedj�k.

A Ft. �rseki Hat�s�g odaad� fia:
Veszelity P�l – pl�b�nos
B�cskossuthfalv�n, 1944. augusztus h� 1-�n



Patrona Hungariae

1898-ban vill�mcsap�s �rte a templomot. Err�l a k�vetkez� dokunetum a biziny�t�k:

51. sz/1898

F�tisztelend� �rseki Hat�s�g!

Szomor� t�nyr�l kell �rtes�tenem a F�tisztelend� Hat�s�got. Foly� h� 12-�n este l’ 8 �ra ut�n borzaszt� zivatar k�zt a vill�m be�t�tt templomomba �s nagy k�rt okozott.

1) A toronyban: a b�dogfed�lzet alatti deszk�kat let�pte �s szil�nkokra t�rte, a toronyablakok red�it sz�trombolta, a kis harang�llv�nyt apr� darabokra szak�totta, a harangot mag�t pedig az ablakp�rk�nyra vetette, de sem t�r�st sem reped�st nem szenvedett;

2) A hajt�ban: az ablakok �vegeit �sszez�zta, a f�- �s k�rusajt�t sz�tt�pte, a falazatba f�ll�bnyira behatolva f�lt�gl�kat t�pett ki, a falazat mindenfel� megperzselve, a vakolat leh�ncsolva, �gy az eg�sz haj� teljes kijav�t�st �s meszel�st k�v�n, mert �gy nem maradhat.

K�rem enn�lfogva teljes tisztelettel a F�tisztelend� Hat�s�g utas�t�s�t.

Schadl Ign�cz – Lelk�sz
�morovicz�n 1898 �vi augusztus 13-�n

�morovic�n m�k�d� lelk�szek

1. Honk� Andr�s – 1811-1824
2. Balaton M�rton – 1825-1850
3. Maison Jakab – 1851-1852
4. Fratrics L�rincz – 1852-1869
5. Gy�rffy S�ndor – 1870-1885
6. Schadl Ign�cz esp� pl. – 1886-1919
7. Tam�s Ferenc esp. pl. – 1919-1932
8. Szomer K�roly – 1832-1938
9. Veszelity P�l esp. pl. – 1938-1957
10. Kecsk�s Ferenc – 1957-1967
11. L�ner Istv�n esp. pl. – 1967-1980
12. Drenkovics Tibor esp. pl. – 1980-1986. III: 21-ig
13. Moln�r Andr�s pl�b�nos – 1986-1997
14. Vajda K�roly bajmoki k�pl�n – kiseg�t� lelk�sz – 1997-1998
15. Vreck� Ferenc pl�b�nos – 1998. VIII. 1.
16. T�th J�zsef – 2005-

�morovic�r�l sz�rmaz� lelk�szek, szerzetesek, szerzetesn�v�rek

Vil�gi papok:

1. † Tam�s Ferenc pr�post
2. † Seffer Ferenc esp. pl.
3. † Bedzsula Lajos . Ny. N. orsz�gban �lt

Szerzetesek:

1. † Baj�k Mih�ly – jezsuita tan�r
2. † Szabados Em�nuel – Szent Ferenc-rendi mis�z� pap

Szerzetesn�v�rek:

1. † Prikid�novics Cec�lia �r�k fogadalmat tett n�v�r
2. F�ber Etelka �r�k fogadalmat tett n�v�r

Dolgoz� bar�t:

1. Horv�th Istv�n, Zomborban dolgozott, a karmelita aty�kn�l, a II. vil�gh�bor� idej�n t�nt el.

�morovic�n m�k�d� k�ntorok, k�ntortan�t�k:

1. Arady J�zsef – 1810-t�l
2. Arady (J�zsef) Ferenc
3. Tam�s Ferenc – 1892-t�l
4. Bajsai Istv�n – 1944-ig
5. Sz�ll�sy V�g� J�nos – 1944-t�l 1948-ig k�ntortan�t�, majd tan�t�
(Bizonyos ideig m�g v�gzi a k�ntori teend�t az 1950-es �vekben is). 1984-ben szerencs�tlens�g �ldozata lett Szabadk�n.
6. Szabolcski Andr�s – 1952. IX. 1 – 1988. V. 31.

�morovic�n m�k�d� harangoz�k, sekresty�sek:

1. Pint�r Lajos – 1921-ben
2. N�meth Istv�n – 1922-t�l
3. Id. Baj�k J�zsef – 1927-t�l 1983. III. 18-ig

Felhaszn�lt irodalom

Az �morovicai R�mai Katolikus pl�b�nia lev�lt�r�nak anyaga
A Kalocsai �rseks�g lev�lt�ra

K�sz�netet mondok dr. Gyetvai P�ternek, a Kalocsai �rseks�g lev�lt�ri anyag�nak a hozz�f�rhet�s�g��rt �s Papp L�szl� �rnak, a f�nyk�pek elk�sz�t�s��rt.


Els��ldoz�k L�ner aty�val �s Szabolcski Andr�s k�ntorral

Forr�s:
�r�ks�g�nk r�sze
(helyt�rt�neti �r�sok)