Az ómorovicai római katolikus egyházközség rövid története

Bevezető

1738-ban Ómorovicát önálló pusztaként említik, melyet a Kamara bérbe ad. 1768-ban Vojnics és Rudics szabadkai lakosok bérelték évi 505 frt-ért.

Az 1768. évi kamarai térkép szerint Ómorovica területe 6967 hold, vagyis 174 telek. 1780-ban Pacsérral együtt még puszta volt.

1786-ban 400 református magyar család telepedett le Kisújszállásról és Kunmadarasról.

1801-ben Ómorovicát a Henrich, Piukovics, Szalmási, Tomcsányi és Vojnits családokból álló közbirtokosság szerezte meg a kincstártól.

Piukovics Simon 1803-ban, Heinrich Alajos és Ferenc 1827-ben birtokuk után az Ómoroviczai előnevet is megkapták. Nagybirtokosok még: Fernbach János és Zsuzsanna (az elhúnyt Fernbach Bálint gyermekei), a Pilaszánovits, a Lelbach, a Fernbach és a Szemző család. Volt néhány beköltözött birtokos család: a Romic, Dulic, Ivanic, Vojnic-Purcar, Plettl, Spritzer, a Lábadiak, a Tóth család…

Az Ómorovicára települő első katolikusok a cselédek voltak, akik a református gazdáknál dolgoztak. Később érkeztek a bérlők és cselédeik, majd a birtokos uraságok, akik a falut a kincstártól megvették. Ők lettek a kegyurak is. Jöttek a béreseik is, majd azok hozzátartozói, és így lassan kialakult a katolikus lakosság. Számukat a beköltözködő iparosok gyarapították. A katolikusok száma 1803-ban 24, 1908-ban 1078.

1810-ben Ómorovicának már volt katolikus temploma, amely a református templom domboldalán állt, s 1844-ig maradt fenn. A községházára nézett. Ott volt a plébánia is. Az iskola és a kántorlak a piactéren állt, az Amerikába költözött Majoros kereskedő egyik házát – azelőtt Fremann Mór boltja és háza volt – alakították át erre a célra.



Keresztelő Szent János-templom

Vojnits Antal 1810-ben azt kéri Kalocsától, hogy Ómoroviczát és Pacsért szakítsák el Bajmoktól, ahová mint leányegyházak tartoztak. 1810. július 18-án kelt levelében, mint kegyúr kéri, hogy Ómorovicának Honkó András adminisztrátor legyen az első lelkésze. A kérelem meghallgatásra talált és Honkó András, az első állandó plébános. 1811-től szolgálhat Ómorovicán. Az első tanító Arady József volt. Külön iskolaépülete ebben az időben még nem volt a településnek, emiatt a tanítás sokszor szünetel.

A hívek számbeli növekedése cselekvésre bírta a közbirtokosokat: 1844-ben felépítették a jelenlegi templomot, és a plébániát áthelyezték oda, ahol valamikor az uradalmi mészárszék volt. Később a plébános terhére az érseki hatóság engedélyezte Inotay tanító házának a megvételét. A régi kántorlak a templom mögé került. Ott volt az iskola is, egy tanteremmel, 1878-79-ben. Az újabb iskola 1900-1903 körül épült. Az előbbi Haynald kalocsai érsek jóvoltából, az utóbbi Császka érsek adományából (Kovacsity iskola, ma művelődési ház).

A templomot 1844. szeptember 29-én áldotta meg nagyságos és főtisztelendő Ferency György tiszteletbeli kanonok és kerületi esperes, bajsai plébános, és főtisztelendő Girk György felszentelt püspök, a káptalani helynök megbízásából. A főoltár képe: Keresztelő szent János, aki a templom és a falu védőszentje.


A katolikus templom belülről (1907)

A templom

Román stílusú, egyhajós, egytornyú, kőből épült 1844-ben. Hossza 28,5, szélessége 12,5, tornyának magassága 34 méter. Tornya és tetőzete először zsindelyes, később bádoggal fedett. A bádog tetőzetet és a belső tetőszerkezeti konstrukciót utoljára 1983-ban újították fel, az egész tetőzetet és a tornyot újrafestették. A tetőzet körül levő csatornát is kicserélték. A tetőfedés hibája, hogy csak lécekre erősítették fel, s a szél állandóan hajlítgatja. Ez a tartósságát is csökkenti. A tetőfedést még 1927-ben végezték el, 50.000 dinárért. Az összeget az akkori plébános, Tamás Ferenc bocsátotta a hitközség rendelkezésére. A templom falát először kívülről meszelték be, fehérre, több alkalommal is, többek között 1931-ben, amikor a hitközség 10.000 dinárt költött erre a célra. Később Kecskés Ferenc plébános renováltatta kívülről a templomot, 1962-ben. A kőművesmunkát a szabadkai Lulics Dezső okl. kőműves-vállakozó végezte el.

A sekrestye a templom jobb oldalán épült, és emeletes. Innen nyílik a szószék. Emeletén pedig valamikor oratórium volt. Később a nem használt kellékek elhelyezésére szolgált. Évekig hittanteremnek használták, 1981-ig, amikor az oktatás színhelyét a plébánia egyik tágas termébe tették át.

A templombelső festett. 1904-ben az apatini Fernbach János és felesége, Lelbach Mária festette ki.

Erről szól az alábbi hivatalos levél:

84.sz/1904
Főtisztelendő Érseki Hatóság!

Midőn azon örömteljes hírt van szerencsém a Főtisztelendő Hatóságnak becses tudomására hozni, hogy apatini Fernbach János és neje szül Lelbach Mária templomomat 2600 koronáért Bátori (Blaskovits) Ferenc műfestő által kifestetik, illetve a művészek okt. hó 5-ig remekükkel teljesen elkészülnek: azon alázatos kérelemmel járulok a Főt. Érseki Hatósághoz, miszerint nevezett buzgó családot dicsérő leirattal megörvendeztetni kegyeskedjék, annál is inkább, mert nekem megtiltották, hogy ezen jótettükért hírlapilag közöljem.

Kelt Ómoroviczán 1904 év szept. 28-án.
Schadi Ignáz – plébános.



A katolikus templom belülről (2004)

Utoljára Kecskés Ferenc plébános idejében, 1960-61-ben festették belül a templomot, melybe a villanyvilágítást Farkas Béla villanytelep-tulajdonos vezette be, 1925-ben.

A lourdesi Mária-oltár eredete okmánnyal bizonyítva:

132 sz/1900
Főtisztelendő Érseki Hatóság!

Roglaticzai Pilaszánovits Józsefné szül. apatini Fernbach Rózsa úrhölgy egy új lourdesi-Mária oltárt emeltetett az ómoroviczai rk. plébánia templomban. Minthogy nagyon kívánatos, hogy ezen díszes új oltár ünnepélyesen felszenteltessék részben a nemesszívű nő férje és jótevő családja iránti tekintetből, de főleg a hívek buzgósága és vallásossága emelése szempontjából, és minthogy ezen ünnepély megtartására amely csakis vasárnapon vagy ünnepen történhetik, a kerületi esperes úr meg nem jelenhet: alázattal esedezem miszerint nekem a felszentelésre meghatalmazást adni és abenedictionis formára nézve utasítani kegyeskedjék.

Ómoroviczán 1900. okt. 31.
Schadl Ignácz – plébános



Mária-oltár

A lourdesi barlang villanyvilágítása Zvekán Béla és neje ajándéka.

A szentélyben két színes üvegablak van, ami Fernbach Erzsébet és Zsuzsanna ajándéka. Ezzel kapcsolatos az alábbi dokumentum:

14. sz/1907
D. a J. K.
Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Úr!

Kegyelmes Atyám!

ujjongó lelki örömmel sietek tudomására hozni Nagyméltóságodnak azon ajándékot, melyben szegény templomom részesült. Ugyanis apatini Fernbach Zsuzsána úrnő, kinek birtoka ómoroviczához tartozó Felső Rogaticzán terül el, két t. i. Jézus és Mária sz. Szivét ábrázoló üvegfestményű ablakkal lepett meg. E diszes ablakot Ligeti Sándor művei bámulatosan emelik templomom belső szépségét.

Ezt azért bátorkodtam megírni, ha Nagyméltóságod netán megakarná köszönni az ajándékot, arról tudomásul birjon.

Fölkent kezeit csókolva vagyok Nagyméltóságodnak
legalázatosabb szolgája
Schadl Ignáca – plébános
Ómoroviczán 1907. III. 27.

A bejárat szélfogóajtaja a hívek adományából készült 3900 dinár költséggel. A padlózat cementöntvény.

A szentélyt a hajótól korábban vasrács választotta el, ami 1930-ban készült. A második vatikáni zsinat határozatai után, Lénert István esperesplébános idejében változik a szentély a szembemiséző oltárral, kikerül a templomból a szentélyt a hajótól elválasztó vasrács, amit 1985-ben, a templom előterének átalakításakor felhasználnak a bejárati vasajtóhoz és kapuhoz. A szentélyben volt valamikor a baldachin, a Pilaszánovits és Fernbach családok ajándéka. Az áldoztató rács mellett volt egykor a Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve szobor, a hívek adománya. A két szobor jelenleg a szentélyben van, a tabernákulum jobb és bal oldalán. A bejárattól balra a Szentsír áll. Belépve a templomba, jobbra van a gyóntatószék, ami a hívek adományából készült.

A kórust 1928-ban, Fernbacs János adományából bővítették 10.000 dinár ráfordítással. Itt van az orgona – Wegelstein-gyártmány -, szintén Fernbach János ajándéka. 1925-ben nagyjavították. Az orgonával és a szószékkel kapcsolatban is van egy régebbi irat:

40/1883
Az ómoroviczai róm. Kath. lelkészi Hivatalától a

Főtisztelendő főegyházmegyei érseki Hatóságnak Kalocsán!

Hivatalos tisztelettel van szerencsém értesíteni a főtisztelendő érseki Hatóságot, miszerint az orgoba – mint azt alatti bizonyítványuk a meghivottaknak erősíti – Külsejére csinosnak, belszerkezetére és hangjára nézve jónak találtatott.

Ami pedig a szószéket illeti, arra nézve állíthatom, hogy kitűnő, még pedig minda fehér márványozásra, mind pedig aranyoztatására nézve: miért is az engedélyezett 250 forintot ki is adtam neki, nyugta mellett, az egyház pénztárából.

Ómorovicza 1883.dik év Szeptember hó 14-én

Főtisztelendő főegyházmegyei érseki Hatóságnak
alázatos szolgája Győrffy Sándor
plébános helyettes


A templom belseje az orgonával

Bizonyítvány

Alulirottak az ómoroviczai róm. kat. templom 4. változatú orgonáját, mely Kész Ernő pécsi orgonaépítő által átalakított és két új változattal nagyobbíttatott, megpróbálván, az mint hangjára, mint belszerkezetére és külcsínjára nézve jónak és helyesnek találtatott. Melynélfogva mi alulirottak ezen orgonaépítő urat tiszta lelkiismerettel ajánlhatjuk.

Kelt Ómoroviczán 1883. szeptember 10-én.

Győrffy Sándor
plébános helyettes
Tamás Ferencz
Kántortanító
Töröky Pál
bajmoki kántor
Krappenheim Nándor
r. Kath. tanító
Seffer Antal
zeneértő

Az orgonát utoljára Léner István esperesplébános idejében javították, beépítve két hangsor (mixtura és tremoló) elektromos fujtatóval is felszerelve, Kecskés Ferenc idejében.

A toronyban kezdetben csak két harang volt. 1923-ban öntötték, 21.290 dinárért. Az összeg gyűjtésből jött össze. Veszelity Pál esperesplébános idejében kerül sor még két harang felhelyezésére a toronyba. Azóta négy harang hívja a híveket a templomba, vagy kíséri ki utolsó útjukra, a temetőbe az elhunytakat. Léner István esperesplébános idejében elektromágneses rendszerre szerelték át, de rossz munkát végeztek a kivitelezők, állandóan baj van velük, emiatt hónapokig csak egy harang szól. Lénert István esperesplébános vezetésével 1980-ban beszerelték a hangosítást is. A munkálatok ez esetben sem voltak sikeresek, ezért 1980 októberétől a mikrofont nem is használják.

A templom előterét (a régit) és feljáratát 1927-ben Fernbach János készíttette, 43.000 dinárt ajándékozva erre a célra az egyháznak. Jelenlegi formájában 1985 májusától áll. A templom előtti tér újraformálásával, a templomkert lezárásával, a parkosítással a templom a falu egyik legszebbhelye lett.

A Patrona Hungariae olajfestmény a templomban a sekrestye ajtaja felett, a szentélyben van. Ezzel kapcsolatban az alábbi irattal rendelkezik a levéltár:

A bácskossuthfalvai rk. plébániahivataltól
269/1944. sz.
Tárgy: „Patróna Hungariae” olajfestmény fölszentelése.

Főtisztelendő Érseki Hatóság Kalocsa.

Novoth József malomtulajdonos, egyházközségi képviselő, bácskossuthfalvai lakos megfestette a tízpengősön levő „Patrona Hungariae” képet ezerszeres nagyításban s gyönyörű rámában templomunknak ajándékozta. A kép valóságos mestermű.

Tisztelettel kérem a ft. Hatóságot, hogy a kép ünnepélyes megáldását engedélyezni kegyeskedjék.

A Ft. Érseki Hatóság odaadó fia:
Veszelity Pál – plébános
Bácskossuthfalván, 1944. augusztus hó 1-én



Patrona Hungariae

1898-ban villámcsapás érte a templomot. Erről a következő dokunetum a bizinyíték:

51. sz/1898

Főtisztelendő Érseki Hatóság!

Szomorú tényről kell értesítenem a Főtisztelendő Hatóságot. Folyó hó 12-én este l’ 8 óra után borzasztó zivatar közt a villám beütött templomomba és nagy kárt okozott.

1) A toronyban: a bádogfedélzet alatti deszkákat letépte és szilánkokra törte, a toronyablakok redőit szétrombolta, a kis harangállványt apró darabokra szakította, a harangot magát pedig az ablakpárkányra vetette, de sem törést sem repedést nem szenvedett;

2) A hajtóban: az ablakok üvegeit összezúzta, a fő- és kórusajtót széttépte, a falazatba féllábnyira behatolva féltéglákat tépett ki, a falazat mindenfelé megperzselve, a vakolat leháncsolva, úgy az egész hajó teljes kijavítást és meszelést kíván, mert így nem maradhat.

Kérem ennélfogva teljes tisztelettel a Főtisztelendő Hatóság utasítását.

Schadl Ignácz – Lelkész
Ómoroviczán 1898 évi augusztus 13-án

Ómorovicán működő lelkészek

1. Honkó András – 1811-1824
2. Balaton Márton – 1825-1850
3. Maison Jakab – 1851-1852
4. Fratrics Lőrincz – 1852-1869
5. Győrffy Sándor – 1870-1885
6. Schadl Ignácz espé pl. – 1886-1919
7. Tamás Ferenc esp. pl. – 1919-1932
8. Szomer Károly – 1832-1938
9. Veszelity Pál esp. pl. – 1938-1957
10. Kecskés Ferenc – 1957-1967
11. Léner István esp. pl. – 1967-1980
12. Drenkovics Tibor esp. pl. – 1980-1986. III: 21-ig
13. Molnár András plébános – 1986-1997
14. Vajda Károly bajmoki káplán – kisegítő lelkész – 1997-1998
15. Vreckó Ferenc plébános – 1998. VIII. 1.
16. Tóth József – 2005-

Ómorovicáról származó lelkészek, szerzetesek, szerzetesnővérek

Világi papok:

1. † Tamás Ferenc prépost
2. † Seffer Ferenc esp. pl.
3. † Bedzsula Lajos . Ny. N. országban élt

Szerzetesek:

1. † Baják Mihály – jezsuita tanár
2. † Szabados Emánuel – Szent Ferenc-rendi miséző pap

Szerzetesnővérek:

1. † Prikidánovics Cecília örök fogadalmat tett nővér
2. Fáber Etelka örök fogadalmat tett nővér

Dolgozó barát:

1. Horváth István, Zomborban dolgozott, a karmelita atyáknál, a II. világháború idején tűnt el.

Ómorovicán működő kántorok, kántortanítók:

1. Arady József – 1810-től
2. Arady (József) Ferenc
3. Tamás Ferenc – 1892-től
4. Bajsai István – 1944-ig
5. Szöllősy Vágó János – 1944-től 1948-ig kántortanító, majd tanító
(Bizonyos ideig még végzi a kántori teendőt az 1950-es években is). 1984-ben szerencsétlenség áldozata lett Szabadkán.
6. Szabolcski András – 1952. IX. 1 – 1988. V. 31.

Ómorovicán működő harangozók, sekrestyések:

1. Pintér Lajos – 1921-ben
2. Németh István – 1922-től
3. Id. Baják József – 1927-től 1983. III. 18-ig

Felhasznált irodalom

Az ómorovicai Római Katolikus plébánia levéltárának anyaga
A Kalocsai Érsekség levéltára

Köszönetet mondok dr. Gyetvai Péternek, a Kalocsai Érsekség levéltári anyagának a hozzáférhetőségéért és Papp László úrnak, a fényképek elkészítéséért.


Elsőáldozók Léner atyával és Szabolcski András kántorral

Forrás:
Örökségünk része
(helytörténeti írások)