Az ismertető NYÚL ZOLTÁN lelkész közreműködésével és jóváhagyásával kerül publikálásra.

MISSZIÓS KÖZPONT

Előzmények

Miután évek óta különböző missziós tevékenységet végeztünk ezen a településen, és ennek gyümölcseként hitvalló tagjaink lettek, elkezdtünk gondolkodni egy új gyülekezet plántálásában.

Isten csodálatos módon két éve elénk hozott egy épületet, mely rendkívüli adottságokkal rendelkezik munkánk szempontjából: több terem, nagy udvar áll rendelkezésünkre.

Bérbe vettük, majd hitben továbbléptünk, és nekiálltunk megvásárolni az épületet! Anyagi lehetőségeink ezt nem engedték volna meg, de sokan mellénk álltak, felkarolták kezdeményezésünket, amiért nagyon hálásak vagyunk. Eddig a vételár felét sikerült törleszteni.


Jelen állapot

A gyülekezeti háznak irodalmi vonatkozásai is vannak: a hajdani Ungár-ház ugyanis a Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival regény családi helyszíne, Észak-Bácska egyik legismertebb zsidó földbirtokos családjának tulajdona volt. Az 5000 lelkes magyar falu legpatinásabb házai közé tartozik, amely alkalmas egy komoly, békés környezetben levő missziós központnak.

A használatba vétel után azonnal nekiláttunk az objektum felújításának, ami most is tart, ugyanakkor rendszeres istentiszteleteket tartunk benne, kialakítottunk egy női esélyteremtő műhelyt-szövödét a munkanélkülieknek, gyógytornát szervezünk mozgássérült gyermekeknek.

Most készül az angliai 4H misszió segítségével a 88 férőhelyes nagytermünk, amely alkalmas lesz kisebb lelki konferenciák, gyülekezeti tanfolyamok megtartására. Terveink szerint nyaranta különböző táborok szervezését vállaljuk, „Ismerd meg Vajdaságot” túrák szervezését, stb. A már elkészült 30 férőhelyes ebédlő, mosdó, fürdőszoba mellé vendégszobák kialakítását is tervezzük. Az építkezést többségében önerőből végezzük, szakmai tanácsadás mellett.

Segítségre van szükségünk ahhoz, hogy megkezdett munkánk kiteljesedjen. Vár ránk még a vételár második fele, és a felújítás. Az általános gazdasági nehézségek ellenére az Úr munkája nem állhat meg! Mindent megtettünk eddig is, ez után is, hogy ez így legyen.

Amennyiben érdekelné a missziónk, kérjük, imádkozzon értünk, támogasson bennünket, jelentkezzen!

„Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza hatalmas kegyelmét.” II Kor 9: 8a.

A következő célokkal hoztuk létre központunkat:

A keresztyén értékrendek ismertetése
ˇ Az evangélium terjesztése
ˇ Nyári táborok szervezése, lebonyolítása
ˇ Hétvégi keresztény programok
ˇ Oktatási-kulturális rendezvények tartása
ˇ „Fedezd fel Vajdaságot” vajdasági körutak szervezése
ˇ Szociális-karitatív tevékenységek előmozdítása
ˇ A szórványmagyarság felkarolása
ˇ Esélyteremtő programok fogyatékosoknak, munkanélkülieknek

Nyitottak vagyunk felekezetközi konferenciák, képzések, előadások szervezésére.

* * *

2007-ben felújított épületünkben 550 négyzetméter alapterületen,100 férőhelyes teremmel, 2 tanteremmel rendelkezünk, ebédlővel, vendégszobákkal (az egész épületben állandó
internetkapcsolat lehetséges). Hatalmas udvarunkban sportolási lehetőség van, felállítható még rendezvénysátor.
Helybeli kapcsolatainknak köszönhetően 60 személy elszállásolását tudjuk
megoldani minőségesen

* * *
A hajdani Ungár-ház Észak-Bácska egyik legismertebb zsidó földbirtokos családjának
tulajdona volt, az 5000 lélekszámú magyar falu legpatinásabb házai közé tartozik,
amely alkalmas egy komoly, békés környezetben levő missziós központnak.

* * *
Amennyiben érdekelné a missziónk, kérjük, imádkozzon értünk,
támogasson bennünket, jelentkezzen.

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Máté ev. 11:28

KIK A BAPTISTÁK

A mai baptizmus első úttörői azok az üldöztetésük miatt Angliából Hollandiába menekült hitvallók voltak, akik a bemerítés bibliai igazságát felismerve hitük vallomására 1609-ben, Amszterdamban bemerítkeztek. Egy részük visszatért Angliába, és 1612-ben, Londonban megalapították a jelenkori első baptista gyülekezetet. Az egyháztörténet azonban igazolja, hogy a keresztyénség kétezer éves története során mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott legfőbb bibliai igazságokat hirdették. Így a baptisták joggal látják úgy, hogy tanításuk és hitéletük gyakorlati forrása az Újszövetség és az őskeresztény gyülekezetek példája.

Elnevezésüket másoktól kapták, de elfogadták a magukénak. A "baptista" kifejezés bemerítőt jelent, s az Újszövetség eredeti görög szövegéből (baptidzo: bemeríteni, bemártani) származik, utalva arra, hogy a baptisták hitvallás alapján és bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően.

A baptista közösségek a kereszténység protestáns felekezeteinek sorába tartoznak. A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció idején a harmadik ágat képviselő anabaptista mozgalmak mérsékelt, biblikus csoportjai közelítették meg legjobban. Szokás a baptistákat a szabadegyházak között is említeni. A szabadegyházak történetileg az államegyház vagy a népegyház intézményének elutasítása jegyében jöttek létre. Az állam és az egyház szétválasztásának hívei. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják. Nagy hangsúlyt helyeznek a Bibliához való ragaszkodásukra, amely összekapcsolja a szabadegyházakat a reformáció egyházaival, a reformáció egyik legfontosabb alapelvének, a Sola scriptura elvének vállalásában, amely azt fejezi ki, hogy egyedül a Szentírás hitük és életük zsinórmértéke. Magyarországon a baptista közösséget a kisegyházak körében is említik, bár ezt nemzetközi méretekben már nem szerencsés használni, hiszen a bemerített baptisták száma a világon meghaladta a 43 millió főt. (Családtagokkal, látogatókkal együtt 100-120 millió ember tartozik a baptista gyülekezetek vonzáskörébe.) Újabban a történelmi egyház megnevezéssel is illetik a Magyarországi Baptista Egyházat, utalva ezzel arra, hogy több mint 150 éves múltra tekint vissza hazánkban. A baptistákkal szellemi rokonságban álló, - bár csak közvetetten - elődeinknek tekinthető anabaptisták már 1523-ban megjelentek országunkban. 1546-ban anabaptista hutteriták csoportjai telepedtek meg a Felvidéken, majd Nyugat-Magyarországon. Kezdettől fogva üldözések érték őket. Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem - o a vallási türelem híve volt - telepítette le a hutteritákat (akiket habánoknak is neveztek) 1621-ben. A habánok hozzájárultak Erdély iparának felvirágzásához és komoly művészi értéket képviselő kerámiáikról is híressé váltak. Az anabaptista közösségek Mária Terézia uralkodása idején szűntek meg Magyarországon. Egy részük kényszerből katolizált, más részük Oroszországba menekült, majd onnan sokan Amerikába vándoroltak ki

A baptisták száma hazánkban a századfordulón növekedett jelentősen. 1883-1907 között a magyarországi baptisták gyarapodása százalékosan csaknem annyi volt, mint Európa másik 17 országában együttesen. Az 1895. évi XLIII. t.c. alapján a baptista közösség 1905-ban államilag elismert felekezet lett. Az első világháború után az elcsatolt területekre került a baptisták több mint kétharmada. Ma is többen vannak magyarnyelvű baptisták a környező országokban, mint az anyaországban. A két világháború között a trianoni határokon belül maradt gyülekezetek tagjainak létszáma az eredményes misszió folytán megduplázódott. A második világháborút követően néhány évig további növekedés volt tapasztalható, majd következett a visszaszorítottság 40 éve, mely taglétszámban csökkenést eredményezett.

Az utóbbi években bontakozó új lehetőségekkel a baptista gyülekezetek is élni szeretnének.

Összefoglalóan szólva a baptisták legfőbb sajátosságaikról, elsőként kell említenünk a Szentírás kizárólagos tekintélyének elismerését. Nem fogadják el, hogy bármilyen egyházi hagyomány a Bibliával (a teljes Írással) egyenrangú, vagy azt meghaladó tekintélyre tarthatna igényt. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének például hitvallásaik, melyeket tiszteletben tartanak, ezek azonban nem állhatnak az Ige fölött. Egyébként a közös keresztyén örökség részeseiként elfogadják az Apostoli Hitvallásban és a Nicea-Konstantinápolyi Hitvallásban megfogalmazott alapvető és általános hitigazságokat.

A baptisták az Újszövetségi Szentírásból megismerhető önálló gyülekezetekben élnek. Gyülekezeti taggá csak megtért, önkéntesen csatlakozó, hitéről vallást tévő és bemerítkezett személy lehet. Vallják az egyetemes papság elvét, gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet a lelki élet tisztaságának megőrzése érdekében. A gyülekezetek lelki és anyagi ügyeiket önállóan intézik. A gyülekezetek háztartása az önkéntes adakozásra épül. Istentiszteleteik bensőségesek, melyeken előtérben áll az igehirdetés. A baptisták egész történelmük során küzdöttek a lelkiismereti és a vallásszabadság megvalósulásáért, a "szabad államban szabad egyház" eszméjének hirdetői.

Végül egy olyan sajátosságot említünk, amelyet a baptista gyülekezetek mindig fontosnak tartottak: ez a lélekmentés. Az "európai baptizmus atyja" Johann Gerhald Oncken mondotta: "Minden baptista misszionárius." Ez azt jelenteti, hogy minden gyülekezeti tag küldetése az evangélium hirdetése, a Jézus Krisztusról való bizonyságtétel azok felé, akik még nem hallottak Róla, nem ismerik Őt, vagy akiknek valamiféle téves elképzelésük van az üdvösség felől. A Megváltó szeretetét hirdetjük, akiről ez van megírva: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az O egyszülött fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem ÖRÖK ÉLETE LEGYEN." (János evangéliuma 3. rész 16. verse.)

Alkalmaink

Imaóra szerdán Bácskossuthfalván 18 órakor.

Imaóra csütörtökön Pacséron 18 órakor.

Isten tisztelet vasárnap délelott Pacséron 10 órakor.

Isten tisztelet vasárnap délután Bácskossuthfalván 17 órakor.