BESNYI KÁROLY:

"Kalász meg puha dombvidék mosolyog a tájon" - írta szülőfalujáról Papp Dániel, a bácskai rónaság nagy szerelmese. Máthé László, református néptanító, a falu első krónikása pedig ezt írta az újratelepülésének századik évfordulóját ünneplő Ómoroviczáról: "Útczái egyenesek és szélesek mindenütt fákkal szegélyezve, sőt az udvarok is annyira beültetve, hogy az egész község mintegy erdőben települtnek látszik." Az idézett gondolatokból kicseng, hogy akik papírra vetették, szerették falujukat. Ez a jellemvonás ma is felismerhető: az itt élők szeretik és ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Akkor is, ha gyakran úgy érzik, mostohán bánik velük a sors. Máskor viszont tudnak önfeledten örülni és ünnepelni is közösen.

A múltról

Az évszázadok során hol benépesült, hol meg elnéptelenedett ez a terület. Az 1971-es években kedvenc területe volt ez a régészeknek, akik ásatások során tárták fel az igen nagyra becsült leleteket. Legutóbb 1786-ban települt újra a falu. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Már idefele jövet Nagykörösön tanítót is felfogadtak. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek a faluba.

A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település. Ezt az eseményekben igen gazdag múltat folyamatosan kutatják a lelkes helytörténészek, abban reménykedve, hogy az összegyült adatokból elkészülhet a település átfogó monográfiája is.

Helységünk nevét az évszázadok során sokféleképpen írták. Mintegy húsz változatát lehetne felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Sztara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.

Az emberekről

Az alig hatezer lakosú falu Észak-Bácska egyik "legmagyarabb" települése. Az utóbbi néhány év eseményei azonban némileg megváltoztatták a lakosság nemzetiségi összetételét, ugyanis mintegy 300 szerb nemzetiségű települt a faluba, azzal a szándékkal, hogy itt alakítsa ki új otthonát.

A lakosság lélekszáma állandóan csökken. A település történetében 1931-ben laktak itt legtöbben: összesen 8034 személy. A kés?bbiek során 6-7 ezer lakosa volt a településnek. Az utóbbi nem egészen két évtizedben viszont számottevő a népesség számának visszaesése.
A 2002-ben megtartott népszámlálás alkalmával már csak 5781 lakost írtak össze. Hosszútávon megfigyelhető a háztartások számának növekedése, ami az életkörülmények viszonylagos javulására enged következtetni.

A gazdaságról

A lakosság meghatározó többsége a mezőgazdasághoz kapcsolódik, és attól függ életvitele. Egyrészt oly módon, hogy mezőgazdasági termelő, vagy mezőgazdasági vállalatban dolgozik, másrészt pedig oly módon, hogy kiegészítő kereseti lehetőségként foglalkozik mezőgazdasággal. A faluban működő gazdasági vállalatok mintegy 1100 dolgozót foglalkoztatnak, viszont ezt meghaladja a munkanélküliek (becsült) száma. Az ország általános gazdasági helyzete tükröződik a helyi vállalatok/vállalkozók eredményein is. A gazdaság helyzetének egyenes következménye a szociális esetek számának egyre szembetűnőbb növekedése. Globálisan gondolkodva arra törekszünk, hogy a faluban javítsunk a foglalkoztatási arányon. Ennek érdekében támogatunk minden olyan törekvést, amely hozzájárulhat a gazdasági vérkeringés serkentéséhez, a jelenlegi helyzet túlhaladásához. Az igazi megoldást a magánosítástól és a vállalkozói tőkebefektetéstől várjuk. A beruházási lehetőségek iránt érdeklődőknek minden támogatást megadunk.

A falusi turizmus néhány kiemelkedő tevékenység köré összpontosul: A nyár folyamán sokan keresik fel a szabadidőközpontot, ahol olimpiai méretű és gyermekmedence, vendéglő, valamint sokrétű kísérő létesítmény várja a felüdülni vágyókat. A Diana Vadászlak színvonalas ellátást nyújt vadászturizmus iránt érdeklődőknek és az átutazó, egy-két napig megpihenő turisták számára. A Krivaja mesterséges tó a horgászokat vonzza a környékről. Az 5 km hosszú és átlagosan 300 m széles vízgyűjt bővelkedik a halakban. A település vendéglői és szórakozóhelyei közkedveltek a környező települések lakosai körében, akik rendszeresen idelátogatnak. A 9+1 Művésztelep tevékenysége révén egyre jelentősebb szerepet kap a kulturális jellegű idegenforgalom, hiszen az itteni művelődési események éves viszonylatban jelentős számú látogatót csalogatnak a faluba. Néhány kiemelkedő rendezvény szélesebb körben is érdeklődésre tart számot: januárban a Bornapok, a március 15-ei megemlékezés, május végén a Falunap, augusztus végén a Sörnapok, októberben a Szüreti Napok, decemberben a Mézes Napok.

Az önszerveződésről

A faluban nagy hagyománya van a civil szervezeteknek. Több mai egyesület el?dje a XIX. században jött létre. A civil szervezetek felölelik az élet sok-sok területét. Az aktív és pártoló tagok száma, mely meghaladja az ezret, bizonyítja, hogy a faluban sok embernek fontos ez a tevékenység. A gyermekektől a nyugdíjasokig minden korosztálynak és számos érdeklődési körnek megfelelően alakultak civil szervezetek.

A testneveléssel és sporttal kapcsolatos aktivitást a Sloboda Sportegyesület öleli fel. A művelődési tevékenység az Ady Endre Művelődési Egyesület, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Moravicai Értelmiségi Fórum keretében folyik. Itt is megalakult a Teleház. A fiatalok független szervezete a MOFISz. A szakmai egyesületek egész sorát hozták létre: Fácán Vadászegyesület, Csuka Sporthorgász-egyesület, Papp Pál Cserkészcsapat, Moravica Rádióamatőrök Klubja, Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete, Sirály Dísz- és Röpgalamb-tenyésztők Egyesülete, Méhecske Méhészegyesület, Önkéntes Tűzoltó Testület. A Papillon a gerinc- és csontbeteg gyerekek megsegítésére alakult egyesület. Sok feladata van a Nyugdíjasok Egyesületének és a Vöröskereszt helyi szervezetének is. 2004-ben alakult a Nagycsaládosok Egyesülete.

A közösség feladata, hogy biztosítsa az alapvető muködési feltételeket a felsorolt és más tevékenységek számára. Ezen túlmenően pedig lehetőségeinkhez mérten meg kellene teremteni legalább az optimális működési feltételeket. Annál is inkább, mert ezek a szervezetek hasznos szabadidős elfoglaltságot jelentenek a falu polgárai részére.

Az önkormányzatról

A helyi közösség, mint önkormányzat igyekszik megoldást találni a falu összlakosságát érintő, és igen gyakran a szkebb csoportokra kiterjedő gondokra. Az itt élők 1967-óta fizetésük 4 százalékát, illetve nyugdíjuk 2 százalékát a település közművesítésére fordítják. Jórészt ez tette lehetővé, hogy a település dinamikusan fejlődjön, a hetvenes és nyolcvanas években kisvárosi jellemzőkkel rendelkezzen. Központi vízvezeték-hálózata, csatorna-hálózata és szennyvíztisztítója, korszerűnek tekinthető közvilágítása van. Csaknem valamennyi utcában elkészült a szilárd útburkolat. Folyamatosan fenntartjuk és fejlesztjük a közműhálózatot és egyéb infrastruktúrát. Jól működik a háztartási szemét szervezett kihordása. Mintegy tízhektárnyi zöldövezetet gondozunk (parkok, virágágyások, füves közterületek). A háztartások több mint 60-a rendelkezik vezetékes telefonnal. A kábeltelevízió vezetéke hálózza be a falut, lehetőséget nyújtva minden háztartásnak, hogy mintegy 50 tv-műsorból válogasson és csatlakozzon az Internetre.

Számos elképzelés, ötlet és kidolgozott terv vár megvalósításra. Ezek közül a legfontosabbak: az úthálózat kiépítésének befejezése, a színház felújításának folytatása, a csatornahálózat bővítése, a szeméttelep uniós szabványok szerinti rendezése, a szennyvíz-tisztító korszerűsítése. A felsorolás hosszan folytatható, hiszen a falubeliek bátran álmodnak, és azon fáradoznak, hogy az álmok valósággá váljanak.

"Keményfejű, vastagnyakú, kálvinista, kun társaság" - tréfásan így nevezik a "moroviciakat" azok, akik ismernek bennünket. Tegyük hozzá, nem minden alap nélkül. őseinktől örököltük ezt a mentalitást, akik nem rettentek vissza attól sem, hogy otthagyják addigi életüket, és új otthont építsenek maguknak a bácskai rónaság közepén. Ez a jellemvonás jól látható ma is, amikor a falufejlesztésről van szó. Konok makacssággal dolgozunk annak érdekében, hogy szebb és jobb legyen itt az élet, és fiataljaink érdemesnek tartsák, hogy Isten áldásával itt maradjanak a faluban, Bácskossuthfalván.

Forrás:
http://www.hhrf.org/bacskossuthfalva/