�ssze�ll�totta,
LEST�R J�NOS
(gondnok)

(Vig J�zsef felv.)

A b�cskossuthfalvi reform�tus egyh�z r�vid t�rt�nete

�seink II. J�zsef cs�sz�r t�relmi rendelete (l781) ut�n Karcag, Kunmadaras �s J�szkis�rr�l j�ttek betelep�teni az eln�ptelenedett B�csk�t. Ez a betelep�t�s m�g M�ria Ter�zia idej�ben megkezd�d�tt. � el�sz�r ide rajnamenti n�meteket �s rom. katolikusokat szeretett volna telep�teni. Abban az id�ben l781 el�tt reform�tusok nem hagyhatt�k el sz�l�f�ldj�ket, nem �p�thettek templomokat, hab�r karcagi �seink ezt megtett�k, mert 1743-ban, hosszadalmas ut�naj�r�s, megveszteget�s �r�n megkapt�k az enged�lyt reform�tus templom �p�t�s�re. Szabad emberek voltak, de �gy, hogy saj�t p�nz�k�n v�ltott�k meg szabads�gukat „redenptio” 1745. Teh�t ide telep�lt �seink mindannyian szabad reform�tus kunok voltak. Amit biztosan tudunk, hogy Kunmadarasr�l 1o4 csal�d k�rt �tlevelet. Ilyen adatunk Karcagr�l �s J�szkis�rr�l nincs. �morovica puszt�ra 334 csal�d �rkezett 1786 tavasz�n �s telepedett le a B�cs�r patak mellett �s alak�totta ki a mai falut. �seink magukkal hozt�k Nagyk�r�sr�l Daru Istv�n „oskolai tan�t�t” aki nemcsak a gyerekek tan�t�s�val foglalkozott, hanem az els� lelkip�sztor meg�rkez�s�ig az istentiszteleteket is tartotta. Az els� lelk�sz Halasi G�zon J�zsef 1786 nov.22-�n �rkezett a faluba. Az els� k�t �vben az istentiszteleteket h�zakn�l tartott�k.

A templom

�seink hite nagyon er�s volt �s azon f�radoztak, hogy menn�l el�bb templomot �p�tsenek. Igy 1788 jun.2-�n hozz�kezdtek a templom �p�t�s�hez. A v�lyogot �gy adt�k �ssze �s a s�rm�vesek augusztus 12-�re befejezt�k a munk�t. Tet�nek a f�t Kom�romb�l hozt�k. Az �csok kar�csony el�tt egy h�ttel fejezt�k be a tet�t, �gy a kar�csonyi istentiszteletet 1788-ban az �j templomba tarthatt�k meg. Az asztalos munk�t a k�vetkez� �vben halasi asztalosok k�sz�tett�k el. 1814 szeptember 1o-�n Csethe D�niel lelkip�sztor igehirdet�se ut�n tett�k le a k�torony alapk�v�t a templom napkeleti sark�ba. A d�szes toronytet� 1815 j�nius 3-�n, a bearanyozott csillaggal, ker�lt a hely�re. Az id�k sor�n a s�rtemplom megkopott. A presbit�rium 1822 febru�r 2o-�n megtartott gy�l�s�n hat�rozott egy �j, nagyobb k�templom �p�t�s�r�l. Az �p�t�s az �v �prilis 22-�n kezd�d�tt. Tizenk�t k�m�ves dolgozott �s mint az akkori ir�sokban olvashatjuk a falu apraja nagyja segitkezett. Az �p�t�st �gy okt�ber 27-�n fejezt�k be. �gy l�tszik �seink templomba j�r� emberek voltak, mert 1851-ben a templom b�v�t�sre szorul. Ekkor kib�v�tik �s kapja meg a mai alakj�t. Ekkor k�sz�l �j �rasztala is. Karzatokat �p�tenek. Az els� a torony alatti 1862-ben k�sz�l. Az orgona beszerz�s�vel egyid�ben k�sz�l a m�sik karzat. Az orgon�t ifj. Orsz�gh S�ndor �p�ti meg. Ez egy 16 v�ltozat� d�szes orgona amit 187o j�nius 9-�n egy szakbizotts�g vesz �t �s adja egyh�zunknak.

Harangok

Hab�r akkor m�g a templom nem k�sz�lt el a kisharangot ami ma is meg van 1787-ben �ntett�k �seink. Harangl�bakon �llt, a k�s�bb meg�p�lt templom el�tt, h�sz �ven �t. Egy nagyharangot is �ntettek ami 18o7 szeptember 27-�n �rkezett meg. Ez a harang 183o tel�n elhasadt. Ez helyett, felhaszn�lva az elhasadt harang anyag�t, 1831-ben �jat �ntettek. M�g egy nagyharang k�sz�lt 1821-ben Nagy J�zsef akkori k�z�ns�ges isp�n aj�nd�kozta egyh�zunknak. Ezt a harangot eladt�k a rom. katolikus egyh�znak 1831-ben mivel a hangja nem egyezett meg a m�sik k�t harang hangj�val. A harmadik harangot az egyh�zk�zs�g 1829-ben �ntette. A h�rom harangot 1831 okt�ber 18-�n �nnepi istentisztelet keretein bel�l a toronyba emelt�k. Az els� vil�gh�bor� idej�n a k�t nagyharangot elvitt�k 1916-ban. Csak a kisharang maradt meg. Mai k�z�p �s nagyharangunkat egyh�zk�zs�g�nk h�vek adom�nyaib�l 1923-ban �ntette a szabadkai „Ferrum” �nt�d�ben.

Par�kia

18o9 �prilis 9-�n hat�rozott a presbit�rium par�kia �p�t�s�r�l. Az els� par�kia a mai hely�n v�lyogb�l k�sz�lt �s kisebb volt. T�bbsz�ri �talak�t�s ut�n 1891-ben kapta meg mai form�j�t �s nagys�g�t, term�szetesen ez m�r t�gl�b�l �p�lt. A sz�z�tven �ves jubileumra k�sz�lt el pr�st�gl�b�l a sz�les gyalogj�rda �s a 15o m. hossz� ker�t�s kov�csolt vasb�l(1936).

�rasztali kell�kek

A kunmadarasi ekl�sia k�t �rasztali k�nn�t hozott mag�val. Az egyik felirata „Madarasi sz. ecl�si�� 1736” ez a kisebb. A nagyobb felirata „A madarasi reform�ta szent ekl�si��. Anno 1766” ennek a kann�nak a fedele let�rt �s elveszett. Ezek cinb�l k�sz�ltek. Van egy k�s�bbi �rasztali kanna „Omoravica 1788” felirattal. K�sz�lt m�g k�t kanna 1834-ben tet�vel �s aranyozott p�nttal. Az els� �rasztali poharak elt�ntek. K�t �rasztali kehely felirata „Nagy J�zsef gondnok aj�nd�kul k�sz�ttette az �moravicai ref. egyh�znak 1847-ben. Megaranyoztatott k�zadakoz�sb�l 1884 jul. 15.” K�t �rasztali kenyerest�ny�r. A kisebbik felirata „Az �moravicai ref. egyh�z k�sz�ttette 1847. Megaranyoztatott k�zadakoz�sb�l 1884 jul. 15.”. A nagyobb t�ny�r bels� felirata „�rasztal�hoz adom�nyozta B�z�s Lidia 1899.”. H�zi �rvacsorai k�szlet felirata „A kossuthfalvai reform�tus egyh�z k�sz�ttette 1912.” A m�rv�ny keresztel� ( a templomban ) 1835-ben k�sz�lt b�dogtet�vel. A keresztel� kancs� �s t�l r�zb�l k�sz�lt. A kancs� felirata „Az �moravicai reform�tus egyh�z tulajdona”. A t�l felirata „ K�sz�ttette a presbit�rium �jb�l alakul�sa eml�k�re 1883 dec. 23.” A kancs� valamikor ez�st�zve volt de id�vel lekopott. Az id�k sor�n egyh�zk�zs�g�nk t�bb �rasztali ter�t�t kapott aj�nd�kba a h�vekt�l. Ezek k�z�l t�bb elkopott, elszakadt, de vannak a mai napig is haszn�lhat� ter�t�ink.

Iskola

Az els� reform�tus iskola a v�lgyben �p�lt, m�gpedig mindj�rt a leteleped�s �v�ben (ez a volt Boza iskola), ahol Daru Istv�n tan�totta �seinket �r�sra, templomi �nekl�sre, olvas�sra, eg�szen 1789-ig egyed�l. Ekkor j�tt Zana Gergely �s a fi�iskol�ba 179o-ben ifj. Szil�gyi S�muel. 1829-ben �j le�nyiskola �p�l a templom el�tti v�lgyben ( a mai nyugd�jas otthon). A volt le�nyiskol�t 1831-ben kib�v�tik �s ez lesz a fi�iskola. Ezt az iskol�t m�g egyszer 1872-ben is b�v�tik. 1879-ben az egyh�z megveszi a templom m�g�tti h�zat Major S�muelt�l �s a k�s�bbiekben ez lesz a fi�iskola. 1889 j�lius 7-�n fel�p�l t�gl�b�l a templom m�g�tti „Reform�tus n�piskola”.
1786-1915-ig falunkba 83 tan�t� oktatta a moravicai gyerekeket. Akit nem lehet nem eml�teni, � az 1872-ben falunkba �rkez� id. Kov�cs Gyula k�ntortan�t�, akinek nemcsak az iskola, hanem az eg�sz falu k�sz�nheti fellend�l�s�t. Egy rendk�v�l tehets�ges szervez�, munk�s, oktat�, alkot�, akinek a nev�t mai iskol�nk is b�szk�n viseli.

Lelk�szek

Az elm�lt k�t �vsz�zadban falunkban a k�vetkez� lelk�szek szolg�ltak:

1. Halasi G�zon J�zsef - 1786-18o4
2. Csethe D�niel - 18o4-1826
3. Sz�ki P�l - 1826-184o
4. Edel�nyi Herceg Ferenc - 184o-189o
5. Hetesi Viktor - 189o-1918
6. D. D�vay Lajos - 1918-1952 ?
7. Kiss Antal - ? 1952-1998


Ez id� alatt falunkba szolg�lt helyettes lelk�szk�nt 17, �s seg�dlelk�szk�nt 34 lelkip�sztor. Akit meg kell eml�teni 1861-ben seg�dlelk�szk�nt tev�kenykedett falunkba Szil�dy �ron.

Ezeket az adatokat D. D�vai Lajos esperes „Nagy id�k sodr�ban” c�m� 1936-ban kiadott a „Globusz” nyomda gondoz�s�ban, k�nyv�b�l vettem.

Az �reg T�lgy a templomkertben (nzyang felv.)