P�nov�tz Antal:

A szobor el�t�rt�nete

A falu m�lt sz�zad v�gi
H�s�ges kr�nik�sa,
M�th� L�szl� ref. tan�t�,
Mint szoborbizotts�gi jegyz�
�r�sa alapj�n

1894. m�rcius 15-�n terjedt el el�sz�r a h�r, hogy Kossuth Lajos, a szabads�g l�nglelk� apostola meghalt. Ez a h�r, mint k�s�bb kider�lt, nem bizonyult igaznak, de ekkor rem�ny m�r nem volt a nagybeteg felgy�gyul�s�ra. �gy az isteni v�gz�sen megnyugodva mindenki csendesen k�sz�lt a gy�szra, amely az els� h�rt k�vet� �t�dik napon be is k�vetkezett. 1894. m�rcius 20-�n meghalt a magyar haza legnagyobb fia, a nemzet szeret� �desapja.

„M�g az els� gy�szh�r hat�sa alatt t�rt�nt, hogy Vojnots Dezs� �r, az �morovicai �nseg�lyegylet eln�ke a helyben fel�ll�tand� Kossuth-szobor eszm�j�t megpend�tette.” M�rcius 16�n azt ind�tv�nyozta, hogy ebben a „t�bbf�le nyelv� n�p �ltal lakott megye egyik legmagyarabb k�zs�g�ben, �morovic�n Kossuth Lajosnak tehets�g�nk szerint egy szer�ny kis szobrot emelni” dics� dolog lenne.

Az ind�tv�nyt az �ppen felsz�mol�sban lev� �nseg�lyegylet felsz�mol�bizotts�g�nak tagjai elfogadt�k, �s kijelentett�k, hogy „a maguk jutal�k�b�l az Omorovic�n fel�ll�tand� Kossuth-szoborra 50 forintot sz�vesen adnak”.

Ez volt teh�t az els� 50 Ft, amely a mozgalmat elind�totta.

�jabb lend�letet a reform�tus egyh�z lelk�sz�nek, nagytisztelet� Hetessy Viktornak a 12 FT-os felaj�nl�sa adott 1894. m�jus 1-�n. Az eszm�t a k�pvisel�-test�let is mag��v� tette, �s 1894. m�jus 5-i hat�rozat�val maga is 100 Ft-os felaj�nl�ssal csatlakozott a szoborcsin�ltat�k mozgalm�hoz. Ezt k�vet�en a Polg�ri K�r szervez gy�jt�st a faluban, s�t 1896. janu�r 5-�n a Polg�ri K�r k�zgy�l�se is megszavaz 100 Ft-ot a szoboralap jav�ra.

A Polg�ri K�r szervezete gy�jt�s eredm�nye, hogy „kicsinyek �s nagyok, szeg�nyek �s gazdagok, vall�sfelekezetek, k�pvisel�-test�let �s egy�b t�rsulatok, m�kedvel� polg�rok �s honle�nyok, vid�ki hazafiak �s szeg�ny sz�n�szek mind-mind �sszev�ve 629-en a szobor k�lts�geit �sszerakt�k, 32-en k�tszer is, hogy haz�nk egyik legdics�bb fi�nak, Kossuth Lajosnak �morovic�n szobrot emelhess�nk”.

Forr�s:
Kossuth Lajos, Moravica 1894-1994

Csubela Ferenc:

A szobor h�nyattat�sa

Kossuth Lajos eml�k�nek Moravica n�pe az els�k k�z�tt �ll�tott szobrot. A szoboravat� �nneps�g a millennium �v�ben, 1896. augusztus 20-�n volt. A szobor pedig hetedik abban a sorban, amely a vil�gon fel�ll�tott k�zt�ri Kossuth szobrokat sorolja fel.

A falu egy�bk�nt 1907-ben Kossuth Lajos eml�ke ir�nti tiszteletb�l nev�t el�bb Kossuthfalv�ra, majd 1913-ban B�cskossuthfalv�ra v�ltoztatta.

A 98 �vvel ezel�tt fel�ll�tott szobor az elm�lt id�ben nemcsak t�rsadalmi �talakul�sok, k�zdelmek �s h�bor�k n�ma tan�ja volt, hanem falum n�p�nek f�ltve �rz�tt, rejtegetett kincse is. Reg�nybe ill� sorsa volt, csak�gy mint h�nyatott �let� n�vad�j�nak is.

A falu k�zpontj�ban, a B�cs�r (most Krivaja) patak partj�n, az �tkeresztez�d�s mellett �ll� szobrot 1979-ben a bevonul� szerb katon�k d�nt�tt�k le �s rong�lt�k meg. Egy falusi kov�csmester, bizonyos Sz�cs Andr�s megforrasztotta a s�r�lt szobrot �s sok�ig �rizte, rejtegette.

1941-t�l 1944-ig ism�t talpazat�n �llt a szobor.

1944-ben a gondos moravicaiak m�r nem v�rt�k be a bevonul� katon�kat, hanem leemelt�k hely�r�l a szobrot �s biztosabb helyre, a k�zs�gh�za sz�napadl�s�ra menek�tett�k. A beavatottak tudtak a szobor holl�t�r�l.

Bizonyos B�r� S�ndor borb�lymester cimbor�inak t�rsas�g�ban t�bbsz�r is besz�lt arr�l, hogy biztons�gosabb helyre kellene menek�teni a Kossuth-szobrot, majd a negyvenes �vek utols� �veiben m�r egy furcs�nak t�n� mes�vel hozakodott el�. Elbesz�l�se szerint egy k�s� esti, vagy ink�bb �jszakai �r�ban lehozta rejtekhely�r�l a szobrot �s cipelte hazafel�. A 78 cm magas �s k�zel 50 kil� neh�z bronz mellszobor nagy tehernek bizonyult.

B�r� mester a nagy terhet a most Dragity Istv�n nev�t visel� utca els� kapualj�ba helyezte �s visszament Juh�sz Jani b�csi kocsm�j�ba (jelenleg a K�t Galamb vend�gl� �s a topola Univerz�l �nkiszolg�l� �p�lete). Bement talicsk�t k�rni �s egy-k�t b�tor�t�t bevenni. Mire a talicsk�t megkapta �s a b�tor�t�t is bevette, a szobornak h�lt hely�t tal�lta.

B�r� S�ndor a hetvenes �vek k�zep�n halt meg. Sz�m�ra rejt�ly maradt a Kossuth-szobor holl�te.

N�met Istv�n �s Matuska M�rton �r�-�js�g�r� bar�taimnak f�radoz�sa a hetvenes �vek v�g�n, hogy megtal�lj�k, el�ker�ts�k a moravicai Kossuth-szobrot hi�baval�nak bizonyult.

1985-ben a legifjabb Harcsa S�ndor �reganyj�nak kamrapadl�s�n matatott, �s megtal�lta a szobrot. El�sz�r G�hr J�zsef mez�gazdas�gi m�rn�knek sz�lt.

G�hr m�rn�kkel elment�nk a szobor�rt, �zvegy Harcsa S�ndorn�t�l elk�rt�k azt, �s lak�somra vitt�k. Lesik�ltuk, a r�tapadt galambpiszokt�l, megtisztogattuk, majd miut�n Majoros S�ndor lef�nyk�pezte, �tadtuk a falu vezet�s�g�nek. Egyben megoldottuk a szobor majd 40 �vvel ezel�tti elt?n�s�nek rejt�ly�t is. Ugyanis amikor a mi borb�lymester�nk azon az �jszak�n a szobrot mag�ra hagyta, id�sebb Harcsa S�ndor keresked� �s t�zolt�tiszt hazafele menet abba majdhogy bele nem botlott. Nem tudv�n mir�l van sz�, a mag�rahagyott Kossuth-szobrot hazamentette az Orgona utcai h�z�nak kamrapadl�s�ra.

1985-t�l 1991-ig a falu vezet�i a szobrot megtiszt�t�sra a Szabadkai V�rosi M�zeum restaur�tor�nak adt�k �t, �s nem is igyekeztek azt onnan hazahozni, ugyanis sz�mukra a szobor t�voll�te nyugalmat, jelenl�te pedig nyugtalans�got jelentett.

A VMDK moravicai tagozat�nak tan�csa el�sz�r 1990. okt�ber 15-�n, m�sodszor 1992. janu�r 13-�n javasolta a helyi k�z�ss�gnek a szobor vissza�ll�t�s�t. Id�k�zben a tagozat tan�csa �s a tagozat gy�l�sei t�bbsz�r is visszat�rtek a szobor fel�ll�t�s�nak sz�ks�gess�g�re, �s igencsak s�rgett�k ezt.

A sok vihart meg- �s �t�lt szobor 1994. m�rcius 20-�n Kossuth Lajos hal�l�nak centen�rium�n ker�l �j talpazat�ra a k�zs�gh�za melletti parkban.

Forr�s:
Kossuth Lajos, Moravica 1894-1994