Friss�t�sS�g�

nzyang	2009.04.20. 19:02 -
	TASSY JOL�N: A SZERETET OLTALM�BAN

[42-23] [22-3] [2-1]

nzyang

El�zm�ny | 2009.06.20. 22:00 - #22

VIII/a Persze arr�l fogalmuk nem lehet, hogy nekem ez a templomi vezet�k mekkora esem�ny �s �r�m lett. L�nyeg�ben olyan, mintha �n is ott lenn�k, ha nem l�tom is az olt�rt. Nem is l�tni a fontos, hanem az, hogy amit hallunk, az benn�nk maradjon �s k�zelebb ker�lj�nk ez�ltal Istenhez – emberhez. �gy tudtam gy�ny�r� magn�felv�teleket is k�sz�teni a szentmis�kr�l, lelkigyakorlatokr�l, ami k�l�n �r�m, hat�rtalan j��rz�s volt sz�momra, mert k�l�n�sen fontosnak �reztem, hogy a pr�dik�ci�kban elhangz� tan�t�s ne sz�lljon el, s ilyen m�don is megragadva, seg�teni tudjam be�p�l�s�t a mi l�t�nkbe. Teh�t �n magam is �gy ker�ltem k�zelebb �s k�zelebb az Egyh�z �let�hez, �gy �rtettem meg gondjait… S 1988-ban m�r tudtam, hogy templomunk renov�l�sa nem csup�n egy �p�letnek a megsz�p�l�se, hanem egyben hitvall�sunk „k�ls� jele” is. Az akkori k�r�lm�nyek k�z�tt nagy �sszefog�sra volt sz�ks�g ahhoz, hogy elromosodott templomunkat minden fels�bb anyagi t�mogat�s n�lk�l Gy�ngy�si J�zsef atya, akkori pl�b�nosunk rendbe tudja tenni. �n is seg�teni akartam. Leveleket �rtam k�lf�ldre sz�rmazott cs�pai ismer�seimnek, �s k�rtem seg�ts�g�ket, anyagi t�mogat�sukat. Nagy �r�m�mre azut�n megtudtam, hogy v�laszk�nt j�nnek az adom�nyok a pl�b�ni�ra… Felbuzdulva ezen, igyekeztem min�l t�bb c�met �sszegy�jteni. Abban az id�ben nem volt olyan egyszer�, hiszen telefonunk akkor m�g nem volt, �s term�szetesen levelet is csak annyit tudtam elk�ldeni, amit �n magam gy�ztem egyenk�nt k�zzel meg�rni. Voltak azonban lelkes seg�t�im, akik ut�naj�rtak, amikor kellett – m�g kanizsai bar�tn�m is c�meket, p�nzt gy�jt�tt a kedvem�rt, a cs�pai templom jav�ra. �gy, olyan teljes sz�vvel, ahogyan � tett mindent nekem, am�g csak 1994-ben mag�hoz nem sz�l�totta az �r. Most m�r az �r�k Haz�b�l figyel �s vigy�z r�nk � is. Hiszem, hogy ezt teszi… A k�lf�ldre, vid�kre sz�rmazottakt�l egy�bk�nt t�bbnyire jelent�sebb �sszegeket kaptunk, �s nagy �r�m�nkre ez kifutotta a hittanterem megnagyobb�t�s�t is, �s �gy a helybeli gy�jt�sekkel egy�tt mindent siker�lt elv�gezni, ami a tervekben volt. Id�k�zben J�zsef atya r�vid, de tartalmas pr�dik�ci�ib�l a sz�momra leghat�sosabbakat a magn�felv�teleimr�l nagy kitart�ssal, szorgalommal le�rogattam. Ezeket azut�n Ny�ri Ibolya nagylelk�en leg�pelte, Tassy Csilla Kecskem�ten f�nym�solta. Amikor elk�sz�lt egy ilyen pr�dik�ci�s lap, �n voltam a legboldogabb ezen a f�ld�n, ami�rt odaadhattam ezeket a besz�deket m�soknak is – eml�keztet��l, vagy azoknak, akikhez csak �gy juthatott el az �r�mh�r. A vezet�ket ad� M�ria n�ninek k�sz�nhet�en azonban m�g folytat�sa is lett sokakat mozg�s�t� tev�kenyked�semnek, melyben annyira benne �reztem a J�isten eligaz�t�, �tmutat� hatalm�t, hogy val�ban �gy t�nt: �n csup�n az � eszk�zek�nt cselekszem, hogy �gy legyen, ahogyan elrendeltetett… J�zsef atya elhelyez�se ut�n t�bb �vre t�rt�nt - amikor az �let zajl�sa m�r a szekr�nyem m�ly�re sodorta ezeket az im�nt eml�tett, le�rt pr�dik�ci�kat - hogy Pint�rn� Eta n�ni v�ratlanul R�m�ba ment hosszabb id�re, �s 1999 janu�rj�ban Cset�nyin� a n�prajzi p�ly�zat�hoz Eta n�ni helyett velem t�ltetett ki egy k�rd�ssorozatot. �gy ker�ltem Cset�nyin� Am�lk�val kapcsolatba, aki t�lem is megk�rdezte, hogy nem tudn�k-e valakinek r�gi, Cs�p�n elhangzott, le�rt pr�dik�ci�t, amit felhaszn�lhatna munk�ja egyh�zi anyag�hoz. Mondtam, hogy r�git nem, de t�z �ve �rottak vannak nekem is. Neki ez is nagyon megfelelt. Amikor el�kerest�k �s belelapoztam ezekbe a rengeteg munk�mat rejt� �r�sokba, eg�szen v�ratlanul �tl�tt fel bennem, hogy de j� lenne egy f�zetet k�sz�teni bel�l�k J�zsef atya ez�stmis�j�re… Azut�n ez a gondolat nem ment ki a fejemb�l. Elmondtam S�nt�n� Erzsike n�ninek, aki m�ris �g�rte, hogy az anyagiakat �llja, csak int�zzem, s amikor ezt D�brein� Margit n�ni megtudta, azt mondta, besz�ll � is… S �n akkor �r�mm�moromban ezt a 25 pr�dik�ci�t mint a sz�lv�sz k�ldtem el Marosi Izidor p�sp�k aty�nak, k�rve az elb�r�l�sukat �s ha megfelel�nek tal�lja azokat, sz�veskedjen �rni hozz� egy aj�nl�st. Ezt legnagyobb �mulatomra hamarosan meg is kaptam. �gy m�g ink�bb nekibuzdulva k�ldtem tov�bb az �r�sokat b�ty�m�knak, hogy Zsuzsi sz�m�t�g�pre vigye. Ezut�n k�vetkezett volna a nyomdakeres�s, de azt v�laszolta M�sz�ros �lmosn� Ica n�ni Kecskem�tr�l, hogy a l�nya sajnos nem dolgozik m�r a nyomd�ban, �gy � nem tud seg�teni. Azonban k�ld�tt t�zezer forintot, hogy tegyem a nyomdak�lts�gbe – melynek �sszeg�r�l ekkor kezdett fogalmunk lenni… Egy m�sik nyomdalehet�s�g is t�ls�gosan neh�zkesnek bizonyult, tov�bbi nyomd�szismerets�g n�lk�l pedig nem tudtam elk�pzelni, hogy ak�rhov� is eljuthatok ez�gyben. R�m�letemet, hogy nem fogok boldogulni, elpanaszoltam telefonon Izidor p�sp�k aty�nak, aki azt mondta, ne f�ljek, mert a Szentl�lek velem van �s seg�t… A k�vetkez� napokban j�tt haza Ny�ri Hajnalka, �s amikor megl�togatott, neki is elmondtam, hogy �n most milyen bajban vagyok, hogy mennyire mell�fogtam a nyomd�kat illet�en … de nem k�rtem semmit �s � sem �g�rt. H�rom nap m�lva azonban telefon�lt Budapestr�l, hogy tal�lt nekem egy nyomd�szt, aki ingyen elk�sz�t nekem 200 darab f�zetet, csup�n a sz�nes c�mlapot kell megfizetni, mivel azt nem � k�sz�ti. Ez a h�r akkor engem annyira led�bbentett, hogy az �r�mt�l magamon k�v�l voltam, hiszen egy teljesen idegen valakit csakis a J�s�gos Isten k�ldhetett az �n �r�m�mre, vigaszomra… Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.06.19. 19:07 - #21

VIII. Cselekv� asszonyok k�zel�ben Van, amikor minden eshet�s�ge meg volna valakinek arra, hogy ne csak sir�nkozzon, hanem cselekedjen is, de m�gsem teszi. Legt�bbet mindig azok tesznek, akik a l�lek utas�t�sait k�vetve k�pesek olykor a semmib�l is teremteni, hogy pr�b�lj�k a sebeinket bek�t�zni, hi�nyainkat bep�tolni. R�luk szeretn�k most sz�lni, n�h�nyukat megeml�tve. Azokr�l, akik elind�tj�k azt a „lavin�t”, amelyb�l vil�gok keletkeznek �s el�rasztj�k �let�nket a m�sok �r�m�t keres� szeretet must�rmagjaival – amelyek ha kisarjadzanak, �gig �r� f�v� n�vekszenek. �k azok, akik utat mutatnak nek�nk. Rab-Kov�ts �v�t 1977-ben az ORFI-ban ismertem meg. A munkater�pi�n volt foglalkoztat�, de eredetileg � rajztan�r-fest�m�v�sz. �t hetet t�lt�ttem akkor az ORFI-ban. K�vetkez� ottl�temkor � m�r nem volt ott, de a kapcsolatunk megmaradt. T�bb �vi levelez�s ut�n az �n �r�saimb�l k�sz�tett egy p�ly�zatot, mellyel az ART ’89 nemzetk�zi kultur�lis fesztiv�lon irodalmi f�d�jat nyert. Az �r�s az Aranyfill�rek k�tetben jelent meg – kimondhatatlan �r�met jelentve sz�munkra… Ekkor �n hinni kezdtem abban, hogy a mi Urunk, Isten�nk az �n semmiv� v�lt mivoltom �ltal is �zenhet a vil�g fel�, s az � eszk�z��l haszn�lva ezzel, engem is felemelhet az �t por�b�l, a hi�baval�s�g puszt�t� m�lys�g�b�l… Ezut�n k�l�n�sen meg akartam felelni erre minden igyekezetemmel. B�r magam is csak a semmib�l teremthettem, ahogyan Nagyany�mat k�vetve, az eldobott pap�rdarabk�ba �letet pr�b�ltam �n is lehelni, hogy „csipk�v�” var�zsolva, valami szemet gy�ny�rk�dtet�, sz�pet tudjak benne adni. Diplom�kat �n nem szerezhettem, az ind�ttat�st csup�n a sz�vemb�l, lelkemb�l mer�thettem. F�ldi vil�gunk �rt�krendj�ben pedig diploma n�lk�l nem �rv�nyes�lhet�nk. A lehet�s�geimb�l hi�ba pr�b�ltam a maximumot kihozni – lehet�s�gk�nt – minden t�ren – csak ez az eldobott pap�rdarabka adatott. Rab-Kov�ts �va most ezt a csipkegy�jtem�nyemet szeretn� kiadatni, m�sokkal is megosztani. Buzd�t�sul a hozz�m hasonl� helyzetben lev�k sz�m�ra, hogy ne, soha ne engedj�k „pap�rdarabk�inkat” sem elveszni, semmiv� foszlani – becs�lj�k meg, lehelj�nk �letet legpar�nyibb lehet�s�geinkbe is, mert l�t�nk �rtelm�t csak �gy tal�lhatjuk meg. Seg�tsd �t Uram … hogy pap�rcsipk�im felki�lt� jell� v�ljanak az � kez�ben �s enyh�l�st hozzak ezzel �n is az � sz�ve f�jdalm�ban… Ezekben a visszaeml�kez�seimben �n csak a magam �let�r�l sz�lhatok. A magam gondolatair�l, az engem �rint� esem�nyekr�l, annak szerepl�ir�l �s csup�n annyit, amennyit m�sokkal is megoszthatok. �gy eml�tem itt most meg M�ria n�nit, volt pl�b�nosunk, Letanoczky Ern� atya �desanyj�t, aki 1979-ben a nagyb�jti lelkigyakorlat alkalm�val els�hajtotta mag�t: milyen k�r, hogy �n nem hallhattam! S a k�vetkez� alkalomra megszervezte j� fi�val, hogy a templomi er�s�t�b�l hozzanak �t nekem egy vezet�ket, - melyet Dezs� bek�t�tt a r�di�mba, hogy ezut�n �n is halljam, ami a templomban elhangzik… Lelki �p�l�semet illet�en p�tolhatatlan lehet�s�get teremtett ezzel sz�momra. Hiszen ak�rmilyen k�zel lakunk is a templomhoz, oda az �n �tjut�som t�ls�gosan k�r�lm�nyes lett volna. Amikor n�ha m�gis �tjutottam, nekem ott olyan nagyon j� volt lenni! Nem gy�z�k csod�lkozni azon, hogyan lehets�ges, hogy amikor valaki szabadon mehetne, nem k�v�n �s nem is akar a templomba menni?... Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.06.18. 17:08 - #20

VII/b 1970. szeptember 8-�n a debreceni klinik�ra ker�ltem. A belgy�gy�szaton n�gy hetet, az ortop�di�n h�rom hetet t�lt�ttem. R�szben az�rt ny�lt ilyen hossz�ra, mert az egyik n�v�rke azt hitte, hogy majd � is olyan k�nnyed�n tud engem ide-oda �ltetni, mint ahogyan Anyut�l l�tta… Amit nem tudott megtenni, �s valamik�ppen al�m csavarodott a l�bam, s a bok�m felett elrepedt a csontom. �gy azonban m�g ink�bb megk�l�nb�ztetett b�n�sm�dban r�szes�ltem, s igaz�n mondhatom, hogy ott engem mindenki szeretett, seg�tett. Rajzoltam is, �s ez k�l�n�s tekint�lyt adott nekem. Az ott t�lt�tt id� nagy esem�nye lett �letemnek. A belgy�gy�szaton kicsit �gy t�nt, mintha templomban lenn�k … melyet azt hiszem Kakuk tan�rseg�d �r embers�ges, egy�tt�rz�, er�t ad� tekintete tett ilyenn�, mert a beteg sz�m�ra ez a legfontosabb. Nagy �br�ndom volt ott, hogy ha �n meggy�gyuln�k, csakis k�rh�zban dolgozn�k… Annyira fontosnak �reztem a betegekkel val� foglalkoz�st. Boldogg� tett Vica Debrecenben �l� csupa sz�v sz�leinek, testv�reinek a l�togat�sa, seg�t�se is, ami ott az idegenben k�l�n�sen j�lesett. Amikor t�bb h�t ut�n megl�ttam a k�rterem ajtaj�ban Anyut a l�togat�somra j�nni… valami elmondhatatlan j��rz�s, megnyugv�s t�lt�tte be ezt az eg�sz f�ldet… B�r itt is tudom�sul kellett vennem, hogy csup�n er�s�t� injekci�kat kaphatok – mad�r�tk� l�v�n sohasem lehetett elegend� a fejl�d�semhez annyi t�pl�l�k, amit megettem, de huszonnyolc �vesen m�r ebben sem sokat tehettek. Kaptam egy f�z�t is a derekamra, ami kicsit m�g seg�tett volna, de csak �gy tudtam viselni, ha semmit nem csin�ltam, t�tlen pedig �n nem akartam lenni… A Debrecen ut�ni �vben csal�dunkat v�ratlan trag�dia �rte: Vica elhagyta b�ty�mat, Dezs�t �s vele egy�tt mindny�junkat… Mi nem sejtett�nk semmit. Egy lev�lben �rta meg nek�nk ezt ami kimondhatatlanul megr�zott benn�nket, de err�l b�vebben itt nem akarok �rni. Csup�n annyit, hogy nem kellett volna megt�rt�nnie – ann�l is ink�bb, mert elfogadhat� ok nem volt r�… Az �let azonban zajlik tov�bb �s a J�isten b�lcs elrendez�s�ben valamik�pp mindig k�rp�tl�dnak vesztes�geink. Dezs� 1974-ben �jra n�s�lt. Feles�g�l vette Simon Zsuzs�t, akivel �j fejezete kezd�d�tt �let�nknek. Testv�r lett sz�momra � is, �s imm�r h�rom �vtizede visel benn�nket, kitartva j�ban, rosszban k�z�tt�nk. 1977-ben megsz�letett a kis Bence – aki h�rom�ves kor�ban azt mondta, � orvos lesz, hogy a nagyap�t meggy�gy�tsa… N�h�ny �vvel k�s�bb r�m vonatkoz�an pedig olyan �szinte, t�gra nyitott szemekkel mondta: „milyen j� neked, hogy nem kell olyan sokat j�rk�lnod”! Azut�n nagy Bence lett � is. 2000-ben neki k�sz�nhet�en tudtam megval�s�tani a rajzaimr�l k�sz�lt k�peslap-�lmomat, amely ugyancsak mozg�s�tott engem �s �ltalam k�rnyezetemet. N�h�ny rajzomr�l k�peslapot szerettem volna k�sz�ttetni �s csod�nak vettem, amikor megtudtam, hogy Bence akkori munkahely�r�l az ottani �gyekben �pp � j�r ki egy nyomd�ba, s aj�nlkozott elrendezni ott nekem is a k�peslapok nyomtat�s�t. � vette a rajzaimat is sz�m�t�g�pre, s r�tette a feliratokat, hogy ezzel is olcs�bb legyen a nyomtat�s. El�sz�r csak h�romf�le lapot csin�ltattunk, s ennek az elad�si �r�b�l fizett�k a k�vetkez� hat k�pr�l k�sz�lt lapok nyomdak�lts�g�t. �gy, ezeket eladva v�g�lis tizenh�tf�le k�peslapom k�sz�lt, �sszesen 32 ezer p�ld�nyban. Nem tudn�m megmondani, hogy a k�peslapoknak �r�ltem jobban, vagy Bence maxim�lisan teljes�t� lelkes, seg�t�k�sz hozz��ll�s�nak. A k�peslapokat els�sorban is aj�nd�koz�sra sz�ntam. Legsz�vesebben mindet elaj�nd�koztam volna, de h�t a nyomdak�lts�get ki kellett �rulni bel�l�k. S az �jabb „csoda” ebben k�vetkezett be, ahogyan kiterjedt k�rnyezetem ennek �rdek�ben �sszefogott �s legal�bb 25 ezer k�peslapomat seg�tettek eladni – k�zr�l-k�zre, csaknem egyenk�nt. Hihetetlen nagylelk�s�ggel tett�k az�rt, hogy �r�met szerezzenek nekem. T�bb ismeretlen, �rt�kes emberrel is �sszehoztak k�peslapjaim – Kiss Vir�g�kat, Borsoviczn� �v�t, Horv�thn� Sarl�s Katalint �s Urb�n Szab�n� Bogl�rk�t eml�tem meg, akikkel maradand� kapcsolat alakult ki k�z�tt�nk. Boldogan soroln�m fel mindannyiuk nev�t, de olyan hossz� lista lenne, hogy itt erre nem lehet hely. �ldja meg �ket Isten mindenkor! S ugye tudj�tok Zsuzsika, Bence, hogy a sz�v�nk m�ly�n nem a „m�sodik” vagytok �s titeket is nagyon szeret�nk, h�s�getek�rt, hozz�nk val� figyelmes ragaszkod�sotok�rt nagyra becs�l�nk! Adj er�t Uram, hogy l�bak n�lk�l is talpra tudjunk �llni �s tov�bb jutni a Te megismer�sedben, orsz�god �p�t�s�ben!

nzyang

El�zm�ny | 2009.06.15. 20:54 - #19

VII/a Egyre kem�nyebben megdolgoztam ez�rt, mert azt akartam, ha m�r m�sol�s, legyen min�l t�k�letesebb. L�tva a sziszifuszi munk�mat, r�besz�lt j�akar� k�rnyezetem, hogy az 50 Ft helyett 70 Ft-ot k�rjek egy-egy rajz�rt. Szer�ny k�zvet�t� bar�tn�m azonban nem v�llalta, hogy ezt az emel�st megmondja a rajzoltat� ismer�seinek, s �gy minden abbamaradt. Nagyon nem is b�ntam, mert tudtam, hogy az ilyen m�sol�s �rt�ktelennek min�s�lhet. Ezut�n kicsit magam kedve szerint kezdtem ism�t rajzolgatni. Ekkor k�sz�ltek a Nagymama k�pek. Nem �rtette, mi�rt �pp �t rajzolom, de az ir�ntam �rzett hat�rtalan bizalm�ban t�relemmel, h�s�ggel t�rte szeg�ny a mozdulatlans�got az �n kedvem�rt. De h�t ezek is az �n sz�rnypr�b�lgat�saim lehettek csup�n. �gy teltek, m�ltak az �vek… amikor ism�t elterelt valami. Apu bar�tja, Ungor Lajos b�csi t�vedt erre Sarkadr�l, s l�tva rajzaimat, kiment aut�j�hoz �s behozott megmutatni nekem egy festett t�ny�rt, hogy csin�ljak olyat – temper�val, lakkozva. Nagy kedvet kaptam hozz�, �s elkezdtem a t�ny�rfest�st is. Apu f�rta a lyukat a t�ny�rok talp�ra, hogy felakaszthat� legyen. Dancs� Dezs� b�csi pedig vitte Pestre, eladni a munkahely�n. Nem nagy mennyis�gben persze, mert ezzel sem az volt a c�lom, hogy min�l t�bb legyen, hanem min�l szebbek legyenek, �s �r�letesen megdolgoztam ezzel is. A mint�kat n�pi mot�vumok felhaszn�l�s�val �n terveztem – �gy k�l�n�s �lm�ny lett kipr�b�lni egy-egy mint�t. Tal�n mondhatom, azok voltak a leg�nfeledtebb �veim, am�g a t�ny�rfest�ssel foglalkoztam. K�zben 1975-ben T�th Erzsi Dizseri Eszternek mutatta meg a t�ny�rjaimat, aki azut�n T�d�s Kl�ra n�ni k�z�ss�g�nek gy�jt�se eredm�nyek�nt bev�s�rolt nekem sok-sok ecsetet, m�v�sz olajfest�ket, mindenf�le hozz�val� vegyszerrel. �gy lakkoz�s n�lk�l is gy�ny�r�en tudtam dolgozni. Aj�nd�koz�sra is rengeteg t�ny�rt festettem – mint ahogy sok f�nyk�pet m�soltam ilyen c�lra is, megismerve ebben a hat�rtalan �r�met, hogy �n is tudok adni… Azonban a t�ny�rfest�s is olyan id�ig�nyes munka lett, hogy az egy�b rajzol�snak h�tt�rbe kellett szorulnia. De minek is, ha nem tanulhatok, �gysem lehet bel�lem semmi… A t�ny�rjaimr�l is megtudtam k�s�bb, hogy melegv�zben most�k, �s a m�v�szolaj bizony le�zott. Ez nagyon elkedvetlen�tett, hogy ez�rt dolgozzak olyan sokat … hiszen nekem egyetlen cs�kh�z�s �r�kba telt – nem �gy, mint aki korongon csin�lja. �n a k�rz�vel rajzoltam ki, �s mindk�t sz�l�n millim�terr�l-millim�terre t�hegyes ecsettel h�zogattam – megfesz�tett figyelemmel, visszafojtott l�legzettel. Akkor kezdtem k�h�gni is. A t�ny�rfest�s �veiben rengeteg k�zimunka-sablont is k�sz�tettem t�vel szurk�lva, ezt is �r�letes munk�val, de szerettem csin�lni, mert gy�ny�rk�dtem a szebbn�l szebb mint�kban, melyeket t�bbnyire m�soltam. Azut�n Anyu el�nyomta az anyagra ezeket a mint�kat �s � is nagy gy�ny�r�s�ggel h�mezgette. Elkezdtem �nszorgalomb�l oroszul, majd angolul tanulni. Od�ig jutva, hogy �rthet�en tudtam egyszer�bb leveleket meg�rni sz�t�r seg�ts�g�vel. �nszorgalomb�l pr�b�ltam gyors�r�st is tanulni. Dancs� Dezs� b�csi egy szavamra el�teremtette a tank�nyvet nekem… �gy, �nmagamra hagyatkozva azonban nem lehetett bennem elegend� kitart�s �s az �jabb feladatok rem�nys�gei elmost�k bennem ezeket a k�s�rleteimet. A gy�gyul�som m�r csak �br�nd lehetett, de hogy egy�ltal�n semmit ne tudjanak seg�teni rajtam – ha csak annyit is, hogy ne rosszabbodna legal�bb a bajom, - ezt nem hihettem �s 1963 nyar�n ism�t elker�ltem Budapestre az Amerikai �ti Klinik�ra. Ezt m�r j�akar�im rendezt�k, sz�leim csak seg�tettek, hogy mehessek. Anyu term�szetesen mindenhov� j�tt velem. Akkor m�r Dezs� feles�ge, Vica is ott volt �s testv�rk�nt seg�tett engem. De itt is csak vizsg�latok voltak, ott maradnom nem kellett. Egyik orvos k�ld�tt a m�sikhoz �s gyorsan elint�ztek, pedig m�g f�nyk�peztek is … ami igencsak felkavart, mert sejthettem, hogy semmi k�ze az �n gy�gy�t�somhoz… Mire v�g�l a Mexik�i �ti ortop�di�n kimondta egy orvos, hogy „nincs mit tenni” – mik�zben folyton az �r�j�t n�zegette, mert munkaid� lej�rta volt. �n ekkor ott eg�szen magamon k�v�l lettem �s vigasztalanul kezdtem el s�rni – k�l�n�sen, amikor ez az orvos azzal pr�b�lt lecsendes�teni, hogy ha m�r nem b�rom a fejem tartani, adnak a nyakamra egy merev�t�t �s ha egy k�nyvet sem b�rok m�r lapozni, szerelnek el�m egy lapoz�t… S �gy t�nt, legsz�vesebben kidobna m�r onnan benn�nket. Ekkor ment�nk Dezs��khez el�sz�r, ahol n�h�ny napot m�g elt�lt�tt�nk, �s Vica kedvess�ge, egy�tt �rz� szeretete visszahozott engem az �letbe… Voltam a szolnoki Het�nyi k�rh�zban is, itt 10 napos kivizsg�l�son – gyermekkorom �ta Anyu n�lk�l el�sz�r maradva ott… Ide szeg�ny Ili bar�tn�m rendezett, aki ezid�ben volt Szelev�nyen a Jekkel doktorn� asszisztense. Az eredm�ny itt is ugyanaz lett, de itt legal�bb er�s�t� injekci�kat kaptam. Sok j� �lm�nyt is szereztem. Annak ellen�re, hogy ekkor m�r �ppen el�gg� magatehetetlen voltam ahhoz, hogy kegyetlen�l nehezen viseljem a kiszolg�ltatotts�got az idegenben, idegen emberek k�z�tt – Anyu n�lk�l … �s nagyon k�v�nkoztam oda, a Haleszba. A c�l �rdek�ben azonban tudtam er�t venni magamon, s akkor m�g vonzott a kaland is, amit azut�n elmes�lhettem. Ide egyszer Apu is elj�tt Anyuval megl�togatni engem. Riadt arccal k�zeledett fel�m, �s ahogy ott megl�tott �ld�g�lni, odaborult az �gyam v�g�re – elrejteni igyekezve a k�nnyeit. Azut�n � sohasem l�togatott meg, amikor k�rh�zban voltam… Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.06.03. 20:29 - #18

VII. M�sodik szakad�k Az �let�nk persze sohasem csak a szarkal�bas mez�k mad�rdala volt. Mindennapjainknak mindig meg volt a maga k�zdelme is, a folytonos bukd�csol�s, �jrakezd�s. Egyre bizonyosabb� v�lt, hogy az el�tt�nk t�tong� szakad�kot, csup�n a Kereszt k�pes �thidalni… Amint a tanmese h�sei eset�ben t�rt�nt: aki eldarabolgatta neh�znek v�lt keresztj�t k�nny�teni akarv�n terh�n, az a szakad�khoz �rve a kicsire zsugorodott kereszttel nem tudott mit kezdeni. Csup�n az jutott �t, aki elfogadta melyet kapott �s mag�val vonszolta az � kereszt�tj�n. Ez�rt kell elfogadnunk a v�ltoztathatatlant, ami rendeltetett sz�munkra, �s azzal a lehet�s�ggel pr�b�ljunk gazd�lkodni, amely nek�nk adatott. �gy pr�b�ltam �n is… A „szakad�kokat” bet�lteni �n nem tudhattam, de �ppen a „kereszt” juttatott �t a t�loldalra, hogy r�tal�ljak a SZERETET t�nd�kletes vil�g�ra, melyb�l egy szikr�cska is k�pes elhom�lyos�tani f�ldi nyomor�s�gunkat – er�tlens�g�nkben is er�vel �rasztva el sz�v�nket, lelk�nket. Az �n gyermekkorom legf�bb mes�sk�nyve Apu leg�nykor�ban j�ratott Sz�nh�zi �let mell�klete, a Boldog Ifj�s�g volt – vagy ahogyan mi h�vtuk: a Sicc k�nyv. Ugyanis legink�bb a Sicc �r kalandjait szerett�k benne. De a sz�nes c�mlap� Sz�nh�zi �letet is sz�vesen n�zegettem, k�s�bb olvasgattam is. Mes�sk�nyvet j�form�n csak k�lcs�nbe kaptunk, vagy el�r�k�lt�k nagyobb unokatestv�reinkt�l. Ezeket Apu olvasta fel est�nk�nt – mintegy alv�s el�tti szertart�sk�nt, aminek valami k�l�n�s var�zsa volt. K�s�bb ifj�s�gi reg�nyeket is �gy olvastunk, vagy a vaskos R�zsa S�ndort – alig v�rva, hogy este legyen! Azut�n elj�tt annak az ideje is, amikor m�r �n�ll�an olvastam. Ez ink�bb tizenn�gy �ves korom ut�n volt, amikor m�r tudatosan t�rekedtem arra, hogy „bep�toljak”. �n sohasem az�rt olvastam, hogy magamat elsz�rakoztassam, hanem hogy tudjam, ami abban a k�nyvben van… Nem hihettem, hogy �n �gy rendesen sohasem tanulhatok, �s azt akartam, hogy addig is tudjak valamit, valami nagyon sz�pre, fontosra k�sz�lve. Olvastam mindent, de k�l�nbs�get akartam tenni. Egyre t�bb saj�t k�nyvem is lett, amit vettem is, kaptam is. Hasonl�an voltam a rajzol�ssal is. Gyermekkoromban is sokat rajzoltam – t�rt�neteket k�pekben mondva el. H�t-nyolc �ves lehettem, amikor Nagymam�r�l felismerhet� arck�pet k�sz�tettem, de mindezt csak �gy j�tszadoz�sb�l tettem m�g akkor. Tizenh�rom �ves koromban a Haleszban Varg�n� Juliska n�ni egyik alkalommal csod�lattal mutatta nekem a n�luk vend�gesked�, n�lam n�gy-�t �vvel id�sebb Liszkai Juli rajzf�zet�t, - melyben k�peslapokr�l m�solt, sz�nes ceruz�val k�sz�tett vir�gk�pek voltak l�that�k. Akkor �gy gondoltam, hogy tudn�k olyat �n is... Amikor hazaj�tt�nk, r�gt�n hozz� is kezdtem. A sz�nes ceruz�val csakhamar nem el�gedtem meg, v�zfest�kkel pr�b�ltam �gyeskedni, �s Juliska n�ni azut�n m�r az �n rajzaimat csod�lta. Kitart�, vasszorgalommal rajzoltam, festettem azut�n hossz� �veken �t, merthogy egyszer majd ha tanulok is, fest�m�v�sz lehessek. Egyre t�bb csod�latot keltettem rajzaimmal, ami azut�n m�g ink�bb �r�mmel t�lt�tt el. K�vetkezett is egy nagy hajsza: J�akar�im a k�peimet fest�m�v�szt�l-fest�m�v�szhez hurcolt�k, akik adt�k is a j� tan�csot, hogy tanulni, tanulni kell… Megval�s�t�s�ra tett�nk is n�h�ny k�s�rletet, ami azonban semmik�pp sem lehetett kivitelezhet�, mert el kellett volna itthonr�l mennem, de megfelel� hely, ahol mozg�ss�r�lt l�temre gondoztak �s fest�szetre oktattak volna, nem volt. Egyszer cegl�di bar�tn�m m�soltatott, nagy�ttatott velem egy f�nyk�pet, melynek olyan nagy sikere lett, hogy nem gy�ztem a f�nyk�peket m�solni a cegl�dieknek. Minim�lis �sszeg�rt term�szetesen, de hogyha nem tanulhatok, legal�bb egy kicsi p�nzt keressek… Folytatjuk

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.26. 11:53 - #17

VI/d A rokons�gunk hozz�nk val� j�s�g�r�l nem �rhatok itt eleget. Testv�ri helyt�ll�sukat tal�n legink�bb akkor tapasztalhattuk meg, amikor 1996 koratavasz�n s�lyos l�gcs�huruttal, t�d�gyullad�ssal mindh�rman a szentesi k�rh�zba ker�lt�nk. El�sz�r Apu, azut�n �n, Anyu pedig mint �pol�m lehetett ott velem. Csup�n egy levelet tudok itt abb�l az id�b�l id�zni, melyet Tassy Csilla, Oszk�r unokab�ty�m l�nya �rt akkor nekem oda, a k�rh�zba: Kedves Bubuci! Ma m�rcius 28. �jszaka �rom neked ezt a levelet. Azt szeretn�m neked mondani, hogy nagyon szeretlek �s igaz�n �n is megijedtem, hogy ilyen hirtelen ennyire rosszul lett�l. De az�rt valami csod�latos ebben is van – mint mindenbe, ami hozz�d kapcsol�dik… Fantasztikus �rz�s azt l�tni, hogy hogyan fognak �ssze �rted – �rtetek az emberek. �gy �rzem Bubuci, hogy az �let nagy csod�ja vagy, �s minden, ami veled t�rt�nik, annak c�lja �s �rtelme van. Akarom, hogy meggy�gyulj. Annyi mindenkinek van r�d sz�ks�ge. /De mindh�rm�tokra./ �n hajnalban indulok Ath�nba. Nem volt alkalmam ezt neked bejelenteni, de rem�lem, nem haragszol ez�rt r�m. Onnan is sokat gondolok r�d. Valamit m�g szeretn�k. Anyut mindennap felh�vtam, hogy mi van veled. �s ma azt mondta a telefonba: Azt�n im�dkozz�l �m Bubuci�rt! H�t ez fantasztikus volt. Az Anyu sz�j�b�l. Szia, �s tess�k gy�gyulni: Csilla �gy csak az �n Veronik�im gondolhatnak r�m, akik a „sz�v�kkel” l�tnak engem. Akik �reztetni akarj�k velem, hogy nekik �n is fontos vagyok… �gy tudtam sz�rnyszegetten is sz�rnyra kelni – a L�LEK sz�rnyain, melyet az � j�s�gukban adott sz�momra az Isten. Mert csak a sz�v j�s�ga emelhet fel minket azokb�l a m�rhetetlen m�lys�gekb�l, ahov� betegs�g�nkb�l ad�d� k�r�lm�nyeink, hi�nyaink, s�relmeink sodornak minket. Aki a sz�v j�s�ga n�lk�l tekint r�nk, az csak a sz�rnyet, a visszatasz�t�t, a csal�d, a t�rsadalom terh�t l�thatja benn�nk. A j�s�got azonban nek�nk kell a felsz�nre hozni az emberi sz�vekben, engedve a l�ny�nk�n �tsug�rozni Krisztus kereszthordoz� szeretet�t. Ha nem erre t�reksz�nk folyton, �s nem tudjuk megtenni, k�-k�v�n nem marad. Sem �nmagunkban, sem k�rnyezet�nkben. Seg�ts Uram, hogy ezekben az �r�sokban h�l�m jel��l, a TE ARCOD tudjam visszaadni mindazoknak, akik fel�m kend�t ny�jtottak!

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.23. 20:35 - #16

VI/c Csapong� eml�kezetemben vissza-vissza kell t�rnem gyermekkorom idej�re – hogy sz�lhassak M�sz�ros Ilir�l is, akkori legh�bb bar�tn�mr�l, akivel v�gig-bab�ztuk gyermekkorunk �veit. Neki az arca �s az egyik keze volt s�lyosan s�r�lt, s emiatt az eg�szs�ges gyerekek k�z�tt nem igaz�n �rezhette j�l mag�t. A t�k�letes j�tsz�t�rs �n lettem a sz�m�ra. Ann�l is ink�bb, mert rengeteg babaruh�t varrtam, k�t�ttem �s v�g n�lk�l lehetett �lt�ztetni. M�s gyerekek is sz�vesen j�rtak ez�rt hozz�nk j�tszani. Ilivel egy�tt kezdt�k az iskol�t, a m�g�ttem lev� padban �lt, akkor csatlakozott hozz�m. Gyula b�csi, az �desapja, kedves bar�tja volt Apunak, �desanyja is nagy szeretettel volt ir�ntunk, �gy el�g gyakran a sz�leivel egy�tt j�tt Ili hozz�nk. Ezek az egy�ttl�tek t�k�letes �r�met jelentettek nekem. �gy teltek, m�ltak az �vek �s Ili mindenkor teljes h�s�ggel, odaad�an t�r�d�tt velem. Feln�tt kor�ban eg�szs�g�gyi dolgoz� l�v�n seg�tett, ha kellett – adta a j� tan�csot, hozta a gy�gyszert. Ut�lag tudtam meg, hogy amikor meghallotta, hogy az orvosaim nem sok id�t j�soltak nekem, els�rta mag�t, hogy mi lesz akkor �vele, hol t�lti a vas�rnap d�lut�njait, ha �n m�r nem leszek…? Amikor f�rjhez ment, majd meg�zvegy�lt �s �jra f�rjhez ment, felismerhetetlen�l egykedv�, �rdektelen lett, �gy t�nt, m�g kisfia sem t�lt�tte be igaz�n az �let�t. Egyre t�volabb ker�lt�nk ekkor egym�st�l. �vek is elteltek, hogy nem tal�lkoztunk �s amikor 1996 febru�rj�ban megtudtam, hogy a l�lekharang neki sz�l, alig hittem a f�lemnek… Feledhetetlen bab�z�s cimbor�m volt Willverth Kati is, Tassy mam�m kedves bar�tn�j�nek pesti unok�ja. Nyaraim f�nypontj�v� lett, amikor el�rkezett a sz�nid� �s Kati megjelent nagyanyj�n�l, s j�tt j�tszani hozz�nk. � azonban k�t �vvel id�sebb volt n�lam, s hamar nagyl�ny lett �s az �let elsodorta. Az ut�bbi �vekben ker�lt�nk ism�t k�zelebb egym�shoz �s j� �rz�s vele megtapasztalni az elmoshatatlan k�tel�kek biztons�g�t. Szab� Zsuzs�val, ugyancsak pesti bar�tn�mmel Jen� unokab�ty�m hozott �ssze a ’60-as �vek elej�n. Zsuzsa ismertetett meg engem a levelez�s rejtelmeinek sok �r�met ad� �lm�ny�vel. S ezekben a levelez�sekben t�rult el�m az emberi kapcsolatok fontoss�ga – a m�sok �rdekeit szolg�l� szeretet! �r�sban m�lyebben tudjuk l�ttatni vil�gunkat – �szint�bbek, ny�ltabbak tudunk lenni. �gy krist�lyosodott testv�riv� az erd�lyi bar�tn�mmel, R�ksi Erzsik�vel val� ismerets�g�nk is. A levelez�s�nk ugyan m�r alig �l, de a l�legzet�nkben is benne �rezz�k, hogy �sszetartozunk. Ny�ri Hajnalk��k itt, a k�zel�nkben laktak. Hajnalka el�sz�r �desanyja unszol�s�ra j�tt �t hozz�nk 1962 tavasz�n, de akkor egyszerre �gy t�nt, mintha mindig ismert�k volna egym�st. Azut�n megismertem testv�reit: Iboly�t, �v�t, majd eg�sz csal�djukat �s �sszetartoz�sunk mindannyiukkal �r�kre sz�l�v� lett. Az a v�r, amely nem homokra, hanem k�szikl�ra �p�lt – a krisztusi szeretet k�szikl�j�ra, elm�lhatatlan. Az id�k sor�n a legt�bb id�t vel�k t�lt�ttem. T�bbsz�r �tvittek hozz�juk is, ahol mindenkor b�ke �s Istenre mutat� szeretet fogadott. �vtizedeken �t, a megn�vekedett t�vols�gok ellen�re is t�retlen�l kitartva, l�lekben a mai napig velem maradtak �s seg�tenek �lni, jobb� tenni engem �s �gy egy�tt, egyet�rtve, egyet akarva seg�teni szeretn�nk jobb� tenni ezt az eg�sz vil�got… Luk�cs Cica is 1962-ben jelent meg el�sz�r n�lunk. �t Frech atya k�ldte �t hozz�m a pl�b�ni�r�l, ahol gyermek�veiben nyarank�nt t�bb id�t t�lt�tt – Frech atya �gy pr�b�lta viszonozni sz�lei j�s�g�t, akik befogadt�k �t a szerzetesrendek �ld�z�s�nek idej�n. Cic�val is �letre sz�l�an j� kapcsolat alakult k�z�tt�nk �s � a marad�ktalan k�teless�gtud�s, a j� lelkiismeret p�ld�ja lett el�ttem. Dr. Husz�r Emiln� Ren�ta n�ni – Vica le�nykori h�ziasszonya is 1962-ben tal�lt r�m. Az � levelei is m�ly tartalommal t�lt�ttek meg engem. � adott tov�bb a tol�kocsis Luk�cs D�rinak, s a D�rib�l �rad� f�nysug�rban ismertem meg a Szoci�lis Testv�reket, akik a hitvil�g v�gtelenj�ben mutatt�k az utat nekem – k�l�n�sen sokat k�sz�nve Sztrilich �gnesnek, aki 1984-ben a b�rma-keresztany�m lett. Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.17. 19:58 - #15

VI/b Egy Zsigucit m�g hoztak nek�nk a Varga gyerekek is ott a Haleszban. Ez m�r er�sebb cs�kafi�ka volt, n�h�ny napi etetget�s ut�n ki is rep�lt onnan t�lem az el�k�b�l – cs�r�ben az �vike elsz�rt cumij�val. Persze j�tt vissza is. Legsz�vesebben a v�llamon pihent meg, j�t�kosan kusz�lgatva a hajamat, de persze amikor ezt megengedtem neki. Apuhoz k�l�n�sen ragaszkodott, hiszen � vitte biciklivel a boltba, a K�sa sz�l�be. Zsiguci Apu v�ll�n �lt, id�k�zben nagy k�r�ket rep�lve. Ment be vele a boltba is. A K�s�n pedig a f�kon ugr�ndozva megv�rta, hogy v�gezzenek a munk�kkal �s j�jjenek vissza. Apu sz�l�totta �s Zsiguci lesz�llt a v�ll�ra, s j�ttek haza. Amikor Apu nem volt a Haleszban, Zsiguci csendesebb volt. Egy ilyen alkalommal a sz�k karj�n szundik�lt, cs�r�t a v�ll�n a tolla k�z� dugva. Majd �lm�b�l hirtelen felugrott, megr�zta mag�t, ki�ltott egyet �s rep�lt ki az ajt�n, kanyarodva lefele a d�l��ton – amerre sem �, sem �n nem l�thattunk onnan bentr�l. Azut�n kev�s id� m�lva megjelent Apu biciklivel, v�ll�n Zsigucival – aki kiab�lt a f�l�be, mintha mes�lne neki valamit… Teh�t meg�rezte vagy meghallotta, hogy j�n Apu – 30-40 m�terre lehetett akkor. Szeretett a szomsz�dba is �trep�lni Varg��khoz, csak �gy, a gyerekek k�z�tt n�zgel�dni. Amikor nem volt k�r�l�ttem, ki�ltottam neki �s a h�zunk m�g�tt, a Rozika n�ni h�z�n t�l is meghallotta az eperf�n az �n gyenge hangomat �s v�laszolt, s rep�lt vissza, hozz�m. De sajnos ennek a Zsigucinak is csak mind�ssze h�rom h�tig �lvezhett�k a t�rsas�g�t. Az utols� este felt�n�en �l�nk volt, m�g k�s� alkonyatkor is �trep�lt a Varg��k konyh�j�ba – tal�n veszt�t �rezte? M�snap pedig m�r hajnalban elkezdett kiab�lni az el�k�ben �s Anyu kiengedte, hogy ne �bresszen fel engem. S amikor felkeltem, t�bb� hi�ba sz�longattam. Apuval �t is elsirattuk. Fogadkozva, hogy t�bb ilyen szomor�s�got m�r t�nyleg nem id�z�nk el� Zsiguci nevel�ssel… Nem tudtuk meg mi t�rt�nt vele, de mindig annyira a k�zel�nkben t�rekedett lenni, ez�rt nem tudtuk elk�pzelni, hogy csak �gy a maga j�sz�nt�b�l hagyott el benn�nket. Varg��k a Haleszb�l 1965 k�r�l k�lt�ztek el. A k�vetkez� szomsz�dainkat, Kalcs��kat is szerett�k �s j�l megvoltunk vel�k, de �k nem laktak ott, csak kij�rtak oda dolgozni Cs�p�r�l. Vel�k �gy megcsendesedett ott az �let. A mi l�togat�sunkra viszont ann�l ink�bb j�ttek. Az el�k�r�l a szob�ba is volt k�t fal�pcs�, a vend�gek itt szerettek legjobban �ld�g�lni, k�zvetlen�l a nyitott bej�rati ajt�n�l, a f�l�nk borul� di�f�ra n�zve, ahonnan csend, b�ke, nyugalom �radt fel�nk… Csaknem mindenki megfordult itt, aki valamik�ppen hozz�nk tartozott, s hat�rtalanul j� �rz�s volt megl�tni onnan a „fellegv�ramb�l”, amikor felt�nt valaki a l�that�ron… Szeg�ny Jen� unokab�ty�m is sokszor kihozta motorker�kp�rj�val a leveleinket, amikor Apu oda volt v�ndorolni a TSZ m�hecsk�ivel. Oszk�r Katival a b�kacomb-s�t�s der�j�vel tett�k eml�kezetess� ottl�t�nket. Fatima, a n�lunk nyaral� szom�liai l�ny pedig f�ram�sz�s�val b�v�lte el szomsz�dainkat. J�ttek seg�teni is, amikor kellett – Patakin� Erzsike, nem feledj�k j�s�godat! M�nika, a b�ty�m kisl�nya hat-h�t �ves kor�t�l j�tt nyaralni hozz�nk a Haleszba, minden �vben az iskola�v befejezt�vel, k�t-h�rom h�tre. Ilyenkor �n csak vele j�tszottam, semmi m�st nem csin�ltam. K�l�n�sebb nem t�rt�nhetett, hiszen �n mindig csak ott egyhelyben voltam, de az�rt �gy is j�l telt az id�. � m�r eg�sz kicsi kor�ban meg�rtette az �n lehet�s�geimet �s nem akart t�bbet. Mindenben egyet�rtve figyelt r�m �s tisztelettel sz�t fogadott nekem. Olvasni nem szeretett, de ha �n olvastam neki, � r�m szegezett tekintettel, mozdulatlanul hallgatta – pedig m�skor �r�kmozg� volt. Sokat rajzoltunk, rengeteg „pap�rcsipk�t” daraboltunk. A p�kokt�l f�lt, h�z�dozott. Egyik alkalommal rafi�b�l �sszek�t�zgetve egy nagy p�kot k�sz�tettem, amit este bek�ldtem Anyut�l a petr�leuml�mpa f�ny�t�l megvil�g�tott szob�ba, ahol � fek�dt. Elkezdett sikongani, de ink�bb �r�m�ben, annyira tetszett neki az aj�nd�k. M�snap � is k�sz�tett valamit nekem. S azut�n minden este – minden �vben magaj�nd�koztuk egym�st ott valami saj�tk�sz�t�s� apr�s�ggal, amit Anyu vitt be neki az �gyba �s � is ott adta oda Anyunak az eny�met. Aranyos volt, ahogyan kitart�an t�rte a fej�t, hogy mi is legyen az aj�nd�k, s jobbn�l jobb �tletekkel vonult be a szob�ba, hogy ne l�ssam, amit csin�l. Onnan azut�n f�r�szel�s, kop�csol�s hangjai hallatszottak olykor. Nagyobb kor�ban mindennap megm�szta az el�tt�nk lev� di�f�t vagy a cseresznyef�t. Anyu biciklij�vel sz�vesen sz�guldozott v�z�rt is az art�zi k�thoz, s amikor h�rom puha, pelyhes kacs�t nevelgett�nk, nagy szeretettel hordta le f�r�dni �ket a Halesz alatti t�ra. Legizgalmasabb �lm�ny�nk pedig az volt, amikor k�v�ncsiv� tettem a kora hajnali s�rgarig� koncertre �s felh�zta az �r�t cs�rg�re, hogy ne aludon el. Az �racs�rg�skor meg is b�nta, de azut�n a k�l�nf�le t�vols�gokb�l felhangz� gy�ny�r�s�g mag�val ragadta �s elsz�llt szem�b�l az �lom. Ezek a sz�p ott t�lt�tt id�k 1978 nyar�n, Apu megbeteged�se el�tt �rtek v�get, de �letre sz�l�an be�p�ltek a mi sz�v�nkbe, lelk�nkbe, elt�phetetlen kapoccs� v�lva k�z�tt�nk. A k�s�bbiekben M�nika fogorvos lett. F�rje, dr. Keglevich Tibor, akivel 1987-ben k�t�ttek h�zass�got, szint�n fogorvos. �t szeretett gyermek�kkel, Istent ismer� j�s�gukkal, p�ldamutat�an sz�p, csal�dot �sszefog� j�ra t�rekv�s�kkel, nagy �r�m�nk, vigaszunk lettek nek�nk. Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.16. 20:03 - #14

VI/a Es�sebb id�ben k�r�l a k�ves�ton is tett�nk meg Anyuval ilyen tol�kocsis utakat. Mivel akkor a Halesz alatt k�ves�t m�g nem volt, a s�rtengert kiker�lve a sz�l�k k�z�tt ment�nk, a mezsgy�k keskeny gyalog�tjain, olykor h�trafel� h�zva engem, mert �gy gurult k�nnyebben a kocsi… Itt a faluban �s a Haleszban is, ha ismer�s�kkel tal�lkoztunk, meg-meg�lltunk besz�lgetni, pihenni kicsit. Amikor meg�rkezt�nk a mi �t�dik d�l�nkbe, m�r messzir�l szaladtak el�nk a Varga gyerekek… A hat-nyolc �ves kiss� szellemi fogyat�kos �vike a viszontl�t�s �r�m�ben odat�rdelt mell�m �s a l�baimat cs�kolgatta, simogatta, mik�zben �n a t�bbiekkel besz�lgettem. Ezeket a gyalogos utakat a Haleszba �vente k�tszer tett�k meg Anyuval. M�jus k�zepe k�r�l kiment�nk �s j�lius elej�n j�tt�nk haza, azut�n szilvaszed�sre ment�nk ki augusztus 20-a k�r�l �s ott voltunk sz�retig, ami szeptember v�g�n vagy okt�ber elej�n volt. A mi kintl�t�nk idej�n Apu otthon �llt helyt, de amikor tehette, j�tt ki hozz�nk �s dolgozott � is. Kicsi szob�nkba �t-hat l�pcs� vezetett fel. �n a l�pcs�t j�rni sosem tudtam. Anyu az �l�ben vitt fel am�g csak b�rt, azut�n a sz�kemre �ltetve vittek fel engem Apuval, vagy aki �ppen seg�teni tudott. Akkor onnan m�r nem is hoztak ki, csak amikor j�tt�nk haza. A szob�nk el�tti kicsi helys�gben voltam, amit Oszk�r unokab�ty�m az �n „fellegv�ramnak” nevezett… Hat-nyolc�ves koromig est�nk�nt szomsz�doltak Anyu�k velem is a k�rny�ken. Bele�ltettek a gy�m�lcs�s l�d�ba a talicsk�n �s ment�nk le a d�l� v�g�re T�th�khoz, ahonnan a tejet hordtuk. Soha nem feledem a violaillat� vir�gcsokrokat, melyekkel T�th n�ni kedveskedett nekem… Ezekben az id�kben m�g biciklivel j�rtunk ki, �s amikor a d�l�nkh�z k�zeledve el�rt benn�nket egy hatalmas z�por, hozz�juk menek�lt�nk be. T�th n�ni a Maca els��ldoz�i, legszebb ruh�j�t adta r�m, az �n el�zott ruh�m helyett. Ilyen talicsk�s, esti �tjaink sor�n meg�lltunk Kal�czki n�ni�k el�tt is, finom eperf�jukr�l eszegetni, melyet hossz� besz�lget�s k�vetett, mik�zben r�nk borult a csillagos �g… Ilyen csillagos, holdf�nyes est�kre eml�keztetnek a kukoricafoszt�k is Barth��kn�l. Anyu a let�r�tt, nagy halom kukoricacs�vek k�z� �ltetett engem, ahol olyan j�l lehetett j�tszani a kukorica lefosztott h�j�val, selym�vel, a cs�vekkel pedig k�r�lfalaztam magam. K�sz�lt ott csuh�jbaba is, mellyel azut�n napokig j�tszottam. Barth��k voltak a „kom�masszony” �s a „kom�muram”, mivel Anyu�kat v�lasztott�k Iduska l�nyuk b�rmasz�leinek. N�luk is volt teh�n �s Rozika n�ni itatta velem a frissen fejt, meleg, habos tejet, melyet a mai zacsk�stejes vil�gban m�r kevesen tudhatnak, hogy milyen feledhetetlen�l finom is az… K�s�bb, amikor m�r nehezebben mozdulhattam, itt is a szomsz�dok sereglettek k�r�nk �s zajlott itt is a terefere – az art�zi k�tra j�r� gyerekek messzehangz� �nek�nek k�s�ret�ben. Gyakran el�fordult, hogy Varg��k kor�bban, kez�kben a vacsor�jukkal j�ttek �t �s egy�tt ett�nk, besz�lgett�nk, s�t�ted�s ut�n petr�leuml�mp�t gy�jtottunk… K�l�n�sen sokat voltunk vel�k miut�n Juliska n�ni meg�zvegy�lt, nagyobb gyerekei is elmentek Duna�jv�rosba dolgozni �s � a h�rom kisl�nnyal maradt. Am�g Varg��k laktak ott, igen mozgalmas volt k�rny�k�nk�n az �let, de itthonr�l is sokan j�ttek ki a l�togat�sunkra. Volt, hogy vid�kr�l is j�ttek rokonaink, bar�tn�im, ismer�seink. Egy vend�gnek alv�hely�nk is volt, de amikor 1952-ben kedves t�voli rokonaink, a szegedi Jakobey csal�d l�togatott meg minket, vel�k is aludtunk ott egy �jszaka. Emma n�ni a n�gy gyerekkel, �n, Dezs�, Anyu, m�g a padl�ra ter�tett szalm�n is, �s minden�tt voltunk… Mintha most is hallan�m, amint a m�sf�l �ves hossz� aranyhaj� Istv�nka az anyuk�j�nak h�zelkedett �s az arc�t simogatva mondogatta neki: „mam�ja, mam�ja”… A n�lam egy �vvel fiatalabb Anik� hozz�m �s Anyuhoz h�z�dott – a mai napig is megmaradt testv�ri vonz�d�sa �s mondhatom, a legbens�s�gesebb rokoni kapcsolat k�t �ssze benn�nket. Tudom, most teljes sz�vvel k�v�nja nekem, hogy el tudjak k�sz�lni ezzel az �r�ssal. �ldja meg �rte az Isten! Folytatjuk

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.13. 23:06 - #13

VI. A szeretet er�forr�s�ban J� �rz�s ezekben az „�llom�sokban” egy kicsit megpihenni – visszatekinteni �s a legapr�bb t�rt�netben is felismerni a Gondvisel� Isten szeretet�t minden olyan gesztusban, amely a l�lek jelenval�s�g�ra utal. Felismerni abban az almamagban is, melyet az �n �r�m�mre gy�jt�ttek… Ugyanis tizenn�gy-tizen�t �ves korom els� „kereset�t” almamag gy�jt�ssel szereztem… Olvastam valahol, hogy egy bizonyos Facsemete-forgalmi V�llalat felv�s�rolja az almamagot, s �n m�ris gy�jteni kezdtem. Hiszen ezt �n is megtehettem – �n is ettem alm�t, melynek kiszedegettem a magj�t… Azut�n l�tva buzg�lkod�somat, Anyu�k is ideadt�k alm�jukb�l a magokat. Nagymama pedig amikor a malacoknak feldarabolta a rossz alm�t, abb�l nekem rengeteg magot kiszedegetett. De hozta az almamagot bar�tn�je, a benc�s ap�ca Mariska n�ni is – szerzetes nev�n Benedikta. � a szerzetesrendek feloszlat�sa ut�n civilk�nt lakott itthon �s v�llalva a templomd�sz�t�st, ide, hozz�nk j�rt v�z�rt, mivel akkor a templomn�l m�g nem volt k�t. Nem eml�kszem, h�ny deka lett, amikor elk�ldt�k, de 130 Ft-ot kaptam �rte, melyet k�nyvekre k�v�ntam k�lteni. Ezeket Dezs� vette meg nekem. Szinte m�g most is l�tom a kez�ben, amikor a kar�csonyi sz�netben j�tt haza �s vette ki a t�sk�j�b�l a hat-nyolc darab k�nyvet, ami a leggazdagabb kar�csonyi aj�nd�kom lett. A Haleszba valameddig biciklivel hordtak ki engem Anyu�k, de amikor a kis nyergemen m�r nehezen tudtam �lni, a csomagtart�ra k�t�ztek egy olyan �l�k�t, ami tartotta a h�tam, oldalam. Erre m�r csak oldalt �lhettem, a l�bam egy biciklikos�rban volt. Fel�lni �gy m�r nem lehetett velem �s gyalog vitt Anyu engem a f�ldutakon kb. 6 km-re, saras id�ben pedig k�r�l a k�ves�ton, ami kb. 8 km volt. �gy hozott vissza is f�radhatatlan, �ldozatos szeretettel, ahogyan mindenkor, mindent megtett �rtem… El�fordult, hogy lovas kocsival ment�nk – j� szomsz�daink, Szil�gyi Mih�ly b�csi, T�ri Andr�s b�csi vitt minket. Amikor pedig nekik m�r nem volt lovuk, a keny�rsz�ll�t� kocsival vittek. V�g�l ez is megsz�nt �s ekkora megkaptam az els� tol�kocsimat… Nagy h�romkerek� monstrum volt, nem �r�ltem neki, de ki tudott Anyu vinni vele a Haleszba. Nyugalomban, b�k�ben, senkit�l sem f�ggve – �t a kukorica-, b�zaf�ldeken, a pipaccsal, b�zavir�ggal, s mindenf�le vadvir�ggal szeg�lyezett, ker�knyom sz�less�g�, pillang�s, t�cs�kciripel�ses f�ldutakon, amerre szinte csak a madarak j�rtak… Tavasszal a mezei pacsirt�k sz�vet melenget� �nek�t hallva, �sszel a sereg�lyek, varjak – cs�k�k rajaiban gy�ny�rk�dve �gy t�nt, mintha tol�kocsim nyomaszt� f�ldh�z tapadotts�ga ellen�re rep�ln�nk mi is… T�rt�nt azonban �gy is, amikor csak araszonk�nt jutottunk el�bbre, annyira k�ty�s, v�z�ll�sos, saras volt helyenk�nt az �t, hogy csak �pphogy ki tudtuk ker�lni ezeket a vesz�lyes r�szeket. A Kunhalom fel�, gyermekkoromnak annyira ismert �tjain, ahol valaha m�g gond n�lk�l j�rtunk biciklivel, tal�lkoztunk egyszer Pint�r Laci b�csival, aki egy teheraut�val j�tt arra. Bizony�ra elk�peszt� l�tv�nyt ny�jthattunk tol�kocsimmal, mert meg�llt �s kedvesen odasz�lt nek�nk, hogy elhozna haza benn�nket. Nem fogadhattuk el a seg�ts�g�t, mert �n akkor m�r nem tudtam ak�rhol �lni �s k�r�lm�nyes lett volna felpakolni benn�nket. Folytatjuk

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.09. 17:53 - #12

V/b K�s�bb, t�z�ves lehettem, Jen� j�tt ki �rt�nk a Haleszba �s hozott haza engem biciklivel, mert megr�ntotta Apu a derek�t �s nem b�rt felkelni az �gyb�l. Akkor �n Anyuval a Haleszban voltam, Apu pedig itthon k�sz�lt a sz�retre. Amikor megl�ttam Aput az �gyban fek�dni, fogvacogva az izgalomt�l, hogy mi lesz most vele, elkezdtem s�rni. �s s�rt Apu is. Bizony�ra �t is a r�m�let fogta el, hogy mi lesz vel�nk, ha nem lesz jobban… A J�isten azonban azt akarta, hogy jobban legyen – m�g hossz� id�re - sok viszontags�ggal az �letben, de vel�nk maradva, seg�tve benn�nket. S a bajainkban Jen� is itt volt – a k�s�bbiekben m�r Esztik�vel er�s�tve minket, hogy elb�rjuk az elb�rhatatlant. Kereszthordoz�sunkban – �letfiloz�fi�m, vil�gn�zetem alakul�s�ban felm�rhetetlen seg�ts�gnek mondhatom a Templom, a pl�b�nia k�zvetlen szomsz�ds�g�t. J� �rz�s nem feledni, amikor a r�gi h�zunk folyos�ja v�g�n�l a h�feh�r haj�nak f�ny�ben megjelent �s r�m mosolygott Frech nagymama – Frech Ferenc atya �desanyja. � els� l�togat�sa aj�nd�k�ul egy p�ly�s bab�t hozott nekem, tudva, hogy t�z-tizenk�t �vesen �n m�g jav�ban bab�zom. Most, az id�k t�vlat�b�l visszatekintve �gy t�nik, mintha a Frech nagymama mag�t�l �rtet�d� �r�k szeretete fogadott volna �r�kbe engem a pl�b�nia sz�m�ra - az elj�vend� id�k papjainak, hozz�tartoz�iknak oltalm�ba aj�nlva az �n �letemet. Nem tudom itt elmondani, mekkora jelent�s�ge lett annak a Krisztusra mutat� er�nek, amely hossz� �vtizedeken �t �radt fel�nk a Templom, a pl�b�nia vil�g�b�l. Nem feledem az Antal J�nos k�ntor �r legend�s h�r�v� lett, egyed�li sz�ps�ggel sz�rnyal� hangj�t sem, melyet gyermek�veimben sokat hallottam kisz�r�dni a Templomb�l az orgonasz� egekbe emel� k�s�ret�ben. Kedves eml�kem maradt a n�lam h�t �vvel id�sebb „k�ntor” �vike szeretete is, mellyel gyermekkoromban k�r�lvett engem. S milyen �r�m volt hossz� �vtizedek ut�n �jra tal�lkozni �s �rezni, hogy az id� m�l�sa a szeretetet nem mossa el… Miut�n 1952-ben �k elk�lt�ztek innen, a kert�nkkel szomsz�dos telken lev� �resen maradt k�ntor-h�z lett a k�pl�nok lakoszt�lya. Itt igencsak �vente v�ltogatt�k egym�st a lak�k, mindaddig, am�g 1971-ben az utols� k�pl�nt, V. Nagy P�lt is el nem helyezt�k Cs�p�r�l. � volt a „f�v�sz” atya, aki nagy hittel kevergette gy�gyn�v�ny csodaszereit, hogy ezzel is seg�teni pr�b�ljon r�szorul� h�vein. Kaptam t�le �n is egy kis�veg alkoholban oldott gy�gyn�v�ny kivonatot, amellyel egyre gyeng�l�bb v�gtagjaimat kellett volna borogatnunk. Sajnos nem volt hozz� elegend� kitart�sunk �s ez egy-k�t k�s�rlet ut�n abbamaradt. A gyermekkoromb�l Pusztai K�lm�n aty�t �rzem fontosnak megeml�teni, aki 1953-t�l 1955-ig volt Cs�p�n k�pl�n. � �gy j�rt-kelt itt k�z�tt�nk mint egy szent �s a l�nyeget m�g nem �rt� gyermeki tudatomban ez tart�zkod�v� tett vele szemben. M�gis, az � akkori l�ny�nek jelens�ge nyom�n alakult ki bennem a papi eszm�ny p�ld�ja. Annak ig�nye, hogy a pap sohasem csak az olt�r el�tt akarjon Isten szolg�ja lenni, hanem �lete minden pillanat�ban. Az Evang�lium ne csak �rott bet� legyen, amely elhangzik a Templomban, hanem benn�nk lakoz� �l� val�s�g, melyet els�sorban is a papnak kell a maga �lete p�ld�j�val fel�nk mutatnia, mert j� ir�nyba vezetni minket csak �gy tudhat. K�rem sz�pen tudom�sul venni ezt �s nem el�gedni meg annyival, hogy „kegyelem �rad a legrozsd�sabb csatorn�n is” – ahogyan olykor hallani szoktam. Ak�rmennyire is igaz, mit �r, ha gyeng�n l�t� szemeink a csatorna mocsk�t�l nem k�pesek �szrevenni az �let viz�nek �raml�s�t. Ezen a f�ld�n nek�nk vil�g�tanunk kell. Nem csak besz�ln�nk a vil�goss�gr�l, mert att�l az emberek m�g s�t�ts�gben maradnak. Ha nem gy�jtjuk meg a f�nyt, mondhatunk ak�rmit. Bocs�ss�k meg nekem, ha most kegyetlennek t�n�k, de a kereszt�nys�g�nk, a vil�g sorsa m�lik ezen �s k�rem sz�pen, engedtess�k meg az �n porszemnyi mivoltomban is sz�lni err�l! Hit�nk l�nyeg�nek keres�s�ben a „kereszthordoz�” lelki testv�rem, Gy�ngy�si J�zsef atya er�s�tett meg engem – visszavonhatatlan v�g�rv�nyess�ggel. � 1986-t�l 1991-ig volt Cs�pa pl�b�nosa. K�zels�ge a mindent megold� biztons�got adta �s a b�ty�m megosztani akar� gondoskod�s�t jelentette – amikor „hegyeket mozgat�” erej�vel felnyal�bolta a m�zs�nyinak l�tsz� sz�nes t�v�t, �s �tcipelte a pl�b�ni�r�l hozz�nk, hogy videokazett�it ne csak fekete-feh�rben l�thassam. Vagy amikor 1991-ben, Havas Boldogasszony napj�n betette sz�kemet az aut�j�ba, hogy �n is elmehessek megl�togatni Bal�zsi Rozika n�nit a tiszaalp�ri PAX Otthonban… Anyuval �s Tassy Csill�val bevittek ott a benc�s n�v�rek Templom�ba is, ahol �pp a benc�s Reichardt Aba atya mis�zett �s a J�isten nagy terveket sz�tt ott mivel�nk… Amikor elhelyezt�k J�zsef aty�t Cs�p�r�l, az volt a k�r�sem, hogy t�l�nk ne b�cs�zzon el. Az � l�te valamik�pp �lland�sult a mi sz�munkra – mintha mindig lett volna �s m�r lenne is – mind�r�kre. Vele sz� n�lk�l is �rtett�k egym�st. Ha Apu megbetegedett, � csak r�m n�zett �s m�r ment is h�vni az orvost, azut�n a gy�gyszereket kiv�ltani. Apu az � embers�g�nek hat�s�ra b�k�lt meg egyh�zellenes l�zong�saib�l, s ezt �n csodatettk�nt �rt�keltem, amely m�r elm�lhatatlan, �r�k kincs marad az Isten vil�g�ban. A legt�bb er�t, j�ra val� �szt�nz�st J�zsef atya �ltal kaptam – k�l�n�sen miut�n r�d�bbentem, hogy nem csak nek�nk van sz�ks�g�nk az � seg�ts�g�re, hanem a J�isten azt akarja, hogy seg�tsem hordozni �n is az � l�thatatlan, de m�rhetetlen s�ly� keresztj�t – ha csak l�lekben, im�ban tehetem is. �rezze, hogy �benne mindenkor Krisztus arc�t k�v�njuk felismerni. Az � er�forr�sa ez az elv�r�s legyen… Seg�ts Uram, hogy �n is seg�thessek!

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.07. 19:13 - #11

V/a 1957 tavasz�n t�rt�nt h�zunk �jj��p�t�se. A t�glaalap n�lk�li v�lyogfalak megs�llyedtek �s a folyos� oszlopaira helyezett tet� megmozdult, nyomta sz�t a falakat �s �letvesz�lyess� kezdett v�lni. Csal�dunk nagyra becs�lt k�m�ves mestere, Varga Laci b�csi – az akkori �rakhoz viszony�tottan is embers�ges k�lts�gvet�s�ben 17 ezer forint�rt elbontotta �s fel�p�tette. Olyan sok anyag kij�tt bel�le, hogy az �j h�zat nemcsak kifutotta, de m�g eladni is tudtak bel�le a sz�leim. Apu fodr�szmesters�g�vel szerzett eleny�sz�en kev�s kereset�vel egy�bk�nt szinte a semmib�l kellett megteremteni�k az �p�tkez�s k�lts�geit. Tassy mam�m egy k�l�n�ll� �p�letben lakott, amelyet akkor nem bontottak le, teh�t az �p�tkez�s idej�re az � konyh�j�ba k�lt�zhett�nk. Itt lettem l�gcs�hurutos, 40 fokos l�zzal, nagyon beteg. Enni nem b�rtam, csup�n egy kicsi s�rt k�v�ntam �s amint kimondtam, Apu m�ris ment, hozott. Megmeleg�tette, nehogy a torkomnak meg�rtson, s nekem az a keser� olyan nagyon j� volt… K�s�bb tudtam meg, hogy Sz�kely doktor nem sok j�val b�ztatta akkor Aput a gy�gyul�somat illet�en, �s k�ts�gbe volt esve szeg�ny. Hiszen akkor m�r k�zelgett a tizenhatodik �v… N�h�ny injekci�val azonban el�g gyorsan rendbej�ttem. Oszt�lyt�rsaim ekkor v�gezt�k a VIII. oszt�lyt, de persze senki nem gondolta, hogy mennyire elszorult a sz�vem, amikor hallottam – ott bent a mam�m s�t�t kis konyh�j�ban -, hogy �k m�r ballagnak … s ennyi �vet �n majd hogyan is tudok bep�tolni… Ezen a ny�ron - mik�zben itthon zajlott az �p�tkez�s - �n nem voltam a Haleszban, csak Anyu�k j�rtak ki. Ekkor termett el�sz�r - �s utolj�ra is a barackf�ld�nk olyan mennyis�gben, hogy az �ra kifutotta a h�zunk fel�p�t�s�nek munkad�j�t, ami nagy seg�ts�g lett nek�nk, s Anyu mint valami csod�t k�sz�nte meg Istennek… Ezenk�v�l azonban sz�ks�g volt az � meg�ll�s n�lk�li munk�jukra is. A rengeteg rom talicsk�z�s�t�l kezdve a szob�k padol�s�ig t�bb mindent Apu csin�lt Anyuval, �k cementlapoztak, festettek. �sszel a konyh�ba be is k�lt�zt�nk, t�lire pedig a szob�kba is. �r�mmel, j��rz�ssel rendezgett�k dolgainkat, �j hajl�kunkban. A r�gi h�zunkkal egy�tt t�nt el gyermek�veim bab�z�s t�nd�rvil�ga is… S az �vek teltek t�ljutva a kritikus 16-on, mert a J�istennek m�s terve volt velem, s az � sz�m�t�sa nem mindig egyezik az emberi sz�m�t�ssal… Dezs�t kit�n� bizony�tv�nya ellen�re t�bbsz�ri pr�b�lkoz�ssal sem vett�k fel az egyetemre – „klerik�lis” sz�rmaz�sa miatt, melyet s�lyosb�tott az a t�nyez� is, hogy Anyunak h�rom testv�r�t kul�knak min�s�tett�k. Anti b�csinak, Laci b�csinak cs�pl�g�pe volt, Keresztany��knak pedig hentes�zlet�k, s az ’50-es �vekben ez nagy b�nnek sz�m�tott – m�g szer�ny csal�di h�zukat is el kellett hagyniuk emiatt. A Kand� h�rad�stechnikumot azonban elv�gezte Dezs�, �s a MERT dolgoz�ja lett, onnan ment nyugd�jba is. Teh�t Budapesten maradt – m�r gyermekkor�t�l messze ker�lve t�l�nk, csup�n az iskolai sz�netekben lehett�nk egy�tt. � azonban mindig mag��nak �rzett minket �s t�r�d�tt vel�nk, figyelt r�nk �s ha kellett j�tt, seg�tett – teljes sz�vvel, lelkiismerettel, biztons�got adva nek�nk. Apuhoz hasonl�an � is olyan mindenhez �rt�, mindent jav�t� ember lett, tanulm�nyai folyt�n Aput is t�lsz�rnyalva. Ez nagy b�szkes�ge lett Apunak… M�r gyerekkor�ban �gyeskedett, j�t�kokat k�sz�tett, s amikor saj�t gy�rtm�ny� kagyl�s r�di�ja megsz�lalt, bizony�ra nagyon r�csod�lkoztam, mert a kis�gyamhoz nekem is szerelt egy f�lhallgat�t, hogy este, ha lefeksz�nk, �n is �lvezhessem a technika csod�j�t. Ez akkor m�g ilyen kezdetleges mivolt�ban is �ri�si �lm�nyt jelentett nek�nk. Dezs� nekem mindenkor az a Testv�r volt, aki marad�ktalanul bet�lt�tte az �n gyermeksz�vemet. 1962-ben n�s�lt �s aranyos feles�g�vel, s annak n�pes csal�dj�val m�g ink�bb kiteljesedett sz�momra az a vil�g, melyben �gy �reztem, az �r�k Szeretet �rad�s�nak zsilipje old�dik fel bennem. K�l�n�sen miut�n 1964-ben megsz�letett kisl�nyuk, M�nika is, akit nagylelk�en osztottak meg vel�nk. Mondhatom azonban, hogy eg�sz rokons�gunkat, bar�ti k�r�nket �gy alak�totta a mi Gondvisel� Isten�nk, hogy ha sz�ks�ges volt, seg�t�k�szen fordultak fel�nk. Tornyosul� bajainkban, Dezs� t�voll�t�ben, itt a szemk�zti h�zban lak� Tassy J�zsi b�csi�kt�l unokab�ty�m, Jen� lett a testv�r – Oszk�r az �n gyerekkoromban m�r oda volt tanulni. Jen� Dezs�vel volt egyid�s. Amikor Dezs� Kecskem�ten tanult, Jen� sokat j�tszott velem. Kicsi talicsk�j�ba �ltetett �s sz�momra nagy utakat tett velem a k�rny�ken. Egyik alkalommal pedig, amikor v�rtuk haza Dezs�t – ami �ri�si �lm�ny volt nekem – beb�jtatott Jen� az �gy sz�l�n�l a takar� al�, hogy ha Dezs� meg�rkezik, ne tal�ljon engem… �gy fek�dtem ott l�legzet visszafojtottan figyelve minden neszre – ki tudja meddig, mert akkor nem j�tt, a vonattal valami probl�ma lett – Anyu is hi�ba s�t�tt-f�z�tt az �r�m�re… Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.06. 22:08 - #10

V. Seg�t�kre szorultan J��rz�ssel, �r�mmel mondhatom, hogy min�l nehezebb lett az �n „keresztem”, a J�isten ann�l t�bb seg�t�t k�ld�tt nekem, hiszen er�forr�somm� lett minden j� sz�, minden j�cselekedet, melyet a k�rnyezetem az �n javamra, �r�m�mre tett. Mindezekb�l itt csup�n n�h�ny esem�nyt, gondolatot mondhatok el, melyek t�gl�csk�i lettek �p�l�, Isten val�s�g�hoz k�zeled� vil�gomnak. A v�delem biztons�g�t els�sorban is Apu adta nek�nk. Gyermekfejjel ezt m�g nem �rthettem igaz�n. Az �llatokhoz, madarakhoz val� vonz�d�s�t azonban kor�n megismerhettem. Iskolamentes gyermek�veim idej�n tal�n �ppen ezzel �ltette sz�vembe a gondoskod� szeretet cs�r�it, melyek azut�n „er�n fel�li” �leter�v� fejl�dtek bennem… K�l�n�sen a madarakhoz valami megnevezhetetlen bens�s�ggel k�t�d�tt. T�bbsz�r hallottam t�le, hogy azok a legkedvesebb �lmai, amikor neki is vannak sz�rnyai �s tud rep�lni… T�z-tizenk�t �ves lehettem, amikor emlegetett nek�nk egy Zsiga nev� cs�k�t, melyet �gasegyh�z�n l�tott egy csal�dn�l. Persze nagy �rdekl�d�ssel, csillog� szemekkel hallgattam. Nem is nyugodott, am�g Orsz�g Feri b�csival – �gasegyh�z�n �l� fodr�sz tan�tv�ny�val meg nem szervezte, hogy szerezzenek ott az �gasi erd�b�l nekem egy p�r cs�kafi�k�t. S egy sz�p napon meg�rkezett �gasr�l Feri b�csi Ilonka n�nivel motorker�kp�rral – hozt�k nekem a cs�k�kat. Igaz, Petyk�t m�r soha t�bb� nem akartam nevelni, de ezeknek a madaraknak nem lehetett ellen�llni… Hat�rtalan �r�mmel vettem �ket gondjaimba, �s a vil�g legfontosabb feladatak�nt, kitart� szorgalommal raktam �ri�sira nyitott piros torkukba a finomabbn�l finomabb ennival�kat – mindaddig, am�g �n�ll�an is tudtak enni. Sz�rnyuk, farkuk er�sebb tollazata azonban m�g gyenge volt ahhoz, hogy a tov�bbi fejl�d�s�kh�z elegend� legyen a nem �pp nekik val� eledel, �s alighogy elkezdtek rep�lni, elt�redezett a sz�rnyuk, farkuk tolla. Kicsi h�zik�jukhoz Apu l�tr�t k�sz�tett, melyen fel tudtak oda jutni. S az mindig olyan nagyon szomor�, amikor egy mad�r nem tud rep�lni… �k azonban �gy, ugr�ndozva is boldogan �lt�k vil�gukat, nagyokat f�r�dve t�glamedenc�j�kben, melyet Apu k�sz�tett nekik a kertben. Hihetetlen �lm�nyben r�szes�tve benn�nket j�t�kos k�v�ncsis�gukkal, kedvess�g�kkel, hozz�nk val� boh�k�s ragaszkod�sukkal. Biztons�gban is gondoltuk �ket, l�tva, amikor a macsk�inknak megh�zogatt�k a fark�t, mire azok hanyatt-homlok menek�ltek a mi Zsigucijaink el�l… Ekkor �n j�rni m�r nem tudtam, de mindez m�g a r�gi h�zunkn�l t�rt�nt, s akkor eg�sz nap kint voltam hossz� folyos�nkon, ahol Zsiguci�k t�bbnyire k�r�l�ttem ugr�ltak, belekotnyeleskedve j�t�kaimba, mindent sorra n�zegetve. Hanem az idegen macsk�k nem �rkezt�k megismerni �ket �s csup�n a madarat l�tva benn�k, egyik�ket m�r akkor ny�ron megfogt�k – csup�n a toll�t tal�lta meg Apu, a t�volabbi farak�sok k�r�l… A m�sik pedig �sszel jutott hasonl� sorsra. Sz�vf�jdalmunkat m�r le sem �rom. A cs�k�kkal szerzett �r�m azonban �letre sz�l�an meger�s�tette bar�ts�gunkat Orsz�g Feri b�csi csal�dj�val. Ilonka n�ni, Feri b�csi m�r r�g az �r�k Haz�b�l tekint r�nk, de Ica l�nyuk �ri Tiborral a mai napig megkeresnek minket �s �sszetartoz�sunkban mindenkor a Szeretetnek, B�kess�gnek �letad�, �r�k ragyog�s�t �rzem megval�sulni. Fontosabb eml�keim k�z�tt �rz�m az ’56-os forradalom idej�t. Mi itt vid�ken semmir�l sem tudtunk �s valami l�legzetel�ll�t� d�bbenet volt okt�ber 24-�n reggel a r�di�t bekapcsolva felismerni a hosszabb csend ut�n a fegyverropog�st… Azut�n �n hetekig a r�di� mellett �ltem �s figyeltem. A csal�dunk vil�gn�zete h�la Istennek mindig a hely�n volt �s �rtett�k mir�l van sz�. Csakhogy minket els�sorban is az foglalkoztatott, hogy Dezs�vel mi van. Ugyanis � akkor m�r Budapesten tanult, s amikor a Dancs� Dezs� b�csi�kn�l rekedt Magda, Kl�ri hazaj�tt �s Dezs�r�l csak annyi h�rt hoztak, hogy a forradalom kit�r�sekor, okt�ber 23-�n � is ott volt Dezs� b�csi�kn�l, de este visszament a koll�giumba �s az�ta nem tudnak r�la, akkor Anyu szeg�ny a legrosszabbra gondolt. Mert hogy is lehetne m�sk�pp, ha a l�nyok hazaj�ttek, Dezs� pedig nem?! S mag�nk�v�l rohant le a kertbe. �gy mentek Keresztany��k ut�na �s vezett�k vissza, pr�b�lva lenyugtatni. L�tva Anyu k�ts�gbees�s�t, engem is elfogott a r�m�let �s azt hiszem, ebben az esem�nyben �rtettem meg igaz�n, hogy Dezs� mit jelent nek�nk… Ezek ut�n m�g ink�bb figyelt�k a r�di�t, hogy h�tha Dezs� is �zen. De nem �zent, hanem Mindenszentek napj�n, amikor Anyu hazaj�tt a temet�b�l, Dezs�t itthon tal�lta. Azut�n hosszasan itthon is maradt, s egy�tt izgultuk v�gig a tov�bbiakat… Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.05.03. 18:23 - #9

IV/b Rosszabb id�ben, amikor nem lehett�nk kint, sokat voltunk Anyuval a fodr�sz�zletben is, amikor Apu dolgozott. Anyu k�zimunk�zott, �n j�tszottam, vagy bicikliztem, besz�lgettem a v�rakoz� emberek k�z�tt. F�l�nk, tart�zkod� gyerek voltam. Egyszer Bod�cs Miska, a gyerekek nagy bar�tja l�togatott meg benn�nket, megtettem azt, hogy m�r j� el�re kissz�ket h�ztam a fejemre, hogy amikor majd j�n oda elk�sz�nni, ne tudjon hozz�m �rni. Azokkal, akik �rtettek a nyelvemen, sz�vesen elbesz�lgettem. Szerettem a fodr�sz�zlet ablak�ban is �lni, ahonnan k�zvetlen k�zels�gb�l l�thattunk a templom el�tti t�rre. Itt n�zt�k a menyasszonyokat is, amikor kint hideg volt. Apu mes�lte, hogy gyermekkor�ban, amikor m�g a nagyb�tyj�� volt az �zlet, volt �gy, hogy behurcolkodott aludni a bej�rati ajt� �s a bels� �vegajt� k�z�tti �regbe �jszak�ra. Nekem ez annyira tetszett, hogy sokszor elk�pzeltem, milyen j� volna kipr�b�lni… Azon k�v�l, hogy lassan, kicsit bicegve j�rk�ltam, hal�lra�t�lts�gem k�ls� jelei nem l�tszottak rajtam mindaddig, am�g az �lland� �l�sre k�nyszer�lve, nem kezdett a gerincem colostokszer�en �sszecsuklani. Ez sz�leim nagy riadalm�ra olyan gyorsan t�rt�nt, hogy 1955 nyar�n, amikor Abonyi Pista b�csi a szolg�lati aut�j�val vitt el engem Anyuval az �ll�i �ti klinik�ra, m�r nem aj�nlottak semmi komolyabb beavatkoz�st, merthogy sok �rtelme �gysem lehet. Akkor m�r a t�rdeim is kezdtek zsugorodni. �n akkor ebbe nem nyugodtam bele �s m�r ott Pesten Dezs� b�csi�kn�l, ahol ez alkalommal is megsz�llva n�h�ny napot t�lt�tt�nk, elkezdtem a l�baimat ny�jtogatni. Feltettem a hokedlira �s �gy fesz�tettem a t�rdeimet … hogy megmutassam: ak�rmit mondanak az orvosok, �n meggy�gyulok… Hazafel� taxival vitt Dezs� b�csi a p�lyaudvarra minket �s � seg�tett fel a vonatra is. Akkor m�r volt Cs�p�n vas�t�llom�s – Dezs� hozott onnan haza engem biciklivel. � akkor �retts�gizett, Pestre felv�telizett fels�bb iskol�ba. Hazaj�vetel�nk ut�n bizony�ra vigaszul, felvitt engem a padl�sra, ahov� a kiselejtezett j�t�kok, lim-lomok k�z�tt val� „kincskeres�s” rem�ny�ben, csal�dunk gyermek tagjai a mai napig k�l�n�sen vonz�dnak. �n ott persze csak �ltem egy gerend�n �s �nfeledten n�ztem, ahogy Dezs� a f�lhom�ly csendj�ben keresg�l a poros, elrozsd�sodott, p�kh�l�s mindenf�le k�z�tt… Azt hiszem, ezzel a pesti utunkkal a sz�leim v�gleg feladtak minden tov�bbi rem�nys�get �s pr�b�lkoz�st a gy�gyul�somat illet�en. Bizony�ra �gy kellett lennie, mert �n csak vel�k, az � gondoskod� �ldozatos szeretet�kben maradhattam �letben… �ldd meg �ket Uram itt a f�ld�n is, �s oda�t is…

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.30. 13:24 - #8

IV/a Mam�m ezt �lete v�g�ig olyan megindultan, k�nnybe l�badt szemekkel mes�lgette nek�nk. �gy, mint a Jol�nka, n�gy �ves kisl�ny�nak hal�l�t, akit mi l�tatlanul is nagyon szerett�nk, ahogyan Mam�m elbesz�l�sei nyom�n elk�pzelt�k magunknak. Jol�nka olyan sz�p, kedves, okos volt �s megb�k�tette haragv� �desapj�t is, ahogyan megsimogatta annak arc�t �s azt mondta: „�desap�m, te olyan sz�p ember vagy”… Szerettem volna �n is olyan lenni, mint Jol�nka… De Mam�m a n�lam hat �vvel fiatalabb k�t-h�rom �ves Ny�ri Hajnalk�t is �gy tudta emlegetni nekem, hogy �n teljesen �nk�nt �sszekotom�ztam a fi�komb�l n�h�ny fill�rnyi p�nzemet �s odaadtam Mam�mnak, hogy vegyen annak a kisl�nynak cukrot… Pedig akkor m�g nem is sejtettem, hogy a k�s�bbiekben �letre sz�l� bar�ts�g alakul majd k�z�tt�nk Hajnalk�val �s csal�dj�val. Lelki �p�l�semben �tmutat�v� lett az �r akarat�t keres� hit�k, nagylelk�, seg�t� j�s�guk, melyet mindenkor tan�s�tottak velem szemben. Mam�m a sz�let�sem ut�n m�r nem sok�ig volt Tiszak�rt�n �s az �n eml�kezetemben � m�r mindig itt volt vel�nk, s odaad�an, teljes sz�vvel szeretve engem, sok sz�pre, j�ra, fontosra tudta felh�vni a figyelmem. A vir�gok, a term�szet csod�lat�t is els�sorban t�le tanultam. �t-hat �ves lehettem, amikor egyik alkalommal engem is levitt a kert�nk alatt lev� laposra lib�t legeltetni. Leter�tett egy kab�tot �s arra �ltetett engem, s � mell�m �lve mutogatta nekem a k�r�l�tt�nk vir�t�, aranyl�an f�nyl�, kicsi, s�rga vir�gokat, hogy n�zzem, milyen sz�p… Amint pedig a szell� fel�nk sodort egy darabka pap�rt, Mam�m fogta, �sszehajtogatta �s oll� hi�ny�ban a k�rm�vel t�pdesett bele mint�kat, s ahogyan sz�tnyitotta, gyermek mivoltom sz�m�ra b�mulatosan sz�p csipketer�t�vel k�pr�ztatott el engem. S akkor �n alig v�rtam, hogy felj�jj�nk onnan �s pr�b�ljak magam is k�sz�teni olyan sz�ps�get. Nyarank�nt, amikor itthon voltunk, ki�lt�nk Mam�mmal est�nk�nt a h�zunk el�tti padra �s gy�ny�rk�dt�nk a csillagok felj�vetel�ben … Dolgai v�gezt�vel Anyu is kij�tt hozz�nk �s persze kint volt Dezs� is, mert egyre t�bben lett�nk a k�rny�kr�l gyerekek is. Aki a padra m�r nem f�rt, az �zletajt� dobog�j�ra �lt vagy kissz�ket hozott mag�val,s am�g a gyerekek az utc�n hanc�roztak, �n a feln�ttek terefer�j�t hallgattam. Ezek akkor annyira b�k�s, bens�s�gesen sz�p egy�ttl�tek voltak, amely a mai vil�gunkban m�r elk�pzelhetetlen. Akkor itt el�tt�nk m�g szinte csak lovas kocsik j�rtak vagy itatni vezettek a k�rny�kr�l n�h�ny lovat, tehenet a k�zeli piact�ren lev� art�zi k�thoz. Ott volt egy nagy v�ly�szer� �p�tm�ny, melyben mindig �llt a v�z az �llatok sz�m�ra, s a gyerekek �r�m�re is, akik nyarank�nt sz�vesen f�r�dtek benne. Abban az id�ben sokan erre a k�tra j�rtak v�dr�kkel, kann�kkal is v�z�rt �s itt el�tt�nk, amikor kint voltunk, meg-meg�lltak besz�lgetni. Amikor m�r nem tudtam a magam l�b�n j�rni, egy �r�k�lt h�romkerek� gyerekbiciklivel n�h�ny �vig m�g k�zlekedtem a h�z k�r�l. Hajtani nem b�rtam, de a l�baim le�rtek a f�ldre �s �gy l�kd�stem magam, hossz� folyos�nkon �s a vir�goskert kis�tjain Mam�m verb�n�i, k�rm�csk�i k�z�tt. Kisebb seg�ts�ggel ki tudtam a h�zunk el�, a kapu el� is menni, �s ez nagyon j� volt nekem. (�lmaimban azonban �n is k�tkerek� biciklivel sz�guldoztam … s ezek voltak legkedvesebb �lmaim.) Nagyon szerettem a vir�goskertben lenni. K�l�n�sen estefel�, amikor Mam�m locsolta a vir�gokat. Locsoltam �n is, amit a biciklimr�l el�rtem, de a s�mlimmal cs�szk�lva gyoml�ltam, kap�ltam is Mam�m k�nny� kerti kap�j�val kitart�an, v�gig a folyos�nk el�tti hossz�, keskeny vir�g�gyat, amit be tudtam �rni, �s �r�mmel t�lt�tt el, hogy rendbe tehettem. Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.27. 18:14 - #7

IV. Anyai szeretetben Viszontags�gos �letem esem�nyeiben mindenkor jelen volt az �nfel�ldoz�, gondoskod� anyai szeretet, amely �letad�an fogott k�r�l engem. �r�somban csup�n n�h�ny t�red�kes visszaeml�kez�semben adatik lehet�s�gem bemutatni k�rnyezetemet. Ebben az „�llom�sban” azonban k�l�n�sen szeretn�m, ha minden szavam h�laad�ss� v�lhatna… Els�sorban is Anyu�rt, aki 92 �vesen, f�j�an kicsire t�p�r�dve is velem van �s seg�t, �pol engem … de Nagyany�im�rt �s Keresztany��rt is, akiknek szeretet�ket a hal�lukon t�lr�l is �letre sz�l�an �rezhetem. �k adt�k nekem eg�sz rokons�gomat �s mindazokat, akik bet�ltik vil�gomat. K�sz�n�m! Tudvalev�, hogy gyermekkorunk �lm�nyei �p�lnek legm�lyebben be az �let�nkbe �s eml�kezni is ezekre az id�kre a legjobb, – am�g a megm�s�thatatlan val�s�got m�g eltakarja tudatunkban �br�ndjaink ragyog�sa. M�g nem tudhattam felfogni, hogy gyakorlati vonatkoz�sban mit is jelent a betegs�gem, amely miatt Anyunak nem lehetett munkahelye. A h�z k�r�l �s a haleszi sz�l�nkben persze ann�l t�bbet dolgozott. Ment�nk seg�teni a K�s�ra is, a Dancs� nagymam��k sz�l�j�be. Gyermekkoromban engem biciklire vagy talicsk�ra �ltetve tologatott a Haleszb�l oda, a s�pped�s, sivatagos homok utakon �t. Vittem a j�t�kaimat �s nagyon szerettem homokozni is, de a legjobb mindig az volt, amikor mehett�nk vissza a Haleszba, ahol Anyu egy „m�szakot” hajnalonk�nt m�r ledolgozott, mire �n felkeltem. Lekv�rf�z�s idej�n Varg�n� Juliska n�nivel m�r 2 �rakor felkeltek �s egym�st seg�tve, reggelre lef�ztek egy �st lekv�rt. A k�vetkez� �stn�l pedig Juliska n�ni gyerekeivel ett�k a ciber�t… Az � h�zuk alig 10-15 m�terre volt hozz�nk, ker�t�s n�luk sem, n�lunk sem volt. �gy m�g ink�bb �sszevegy�lten nevelkedt�nk ott nyarank�nt a hat Varga gyerekkel. Juliska n�ni engem saj�tjain�l is jobban d�delgetett. K�l�n�sen nagyobb dologid�ben Anyu �nvelem nemigen �rkezett j�tszani, de �n ezt nem is ig�nyeltem, annyira j�l el tudtam mindig foglalni magam. Anyu biztons�got ad� k�zels�ge azonban nagyon fontos volt, s amikor est�nk�nt kor�bban v�gzett a munk�ival, �l�be �ltetett engem, �gy besz�lgett�nk, �s ezt v�rtam, ez nagyon j�lesett. Amikor engem nem vitt a sz�l�be, Tassy mam�mmal is j�l el voltam, de Anyut mindig nagyon v�rtam haza. H�t�ves voltam, amikor Anyu r�m b�zott egy kor�bban kikelt cs�kos h�t� kiscsirk�t, hogy etetgessem. Persze hozz�m szokott, mire a t�bbiek is kikeltek. K�l�nv�lt a t�bbit�l, s a ty�kany� b�ntani kezdte. �gy az eny�m maradt, �n neveltem fel, � lett a Petyk�, aki csaknem csal�dtagk�nt tartozott hozz�nk. A kis kosaramban altattam, napk�zben pedig kint voltam vele az udvaron, vagy a sz�l�ben. Nagy kor�ban kiker�lt a ty�kok k�z�, de amikor bej�hetett onnan �s sz�ltam neki, messzir�l szaladt oda hozz�m, �s rep�lt f�l az �lembe. A k�vetkez� �vben m�r k�t kiscsirk�t adott Anyu nekem nevelgetni, de az egyik a Haleszban beleesett a Varg��k k�tj�ba �s ez olyan nagy sz�vf�jdalmam volt, hogy t�bb� nem akartam csirk�t nevelni. A Petyk� kim�l�sa pedig val�s�gos trag�dia lett. K�t�ves kor�ban 1951 koratavasz�n megbetegedett, id�nk�nt g�rcs h�zta szeg�nynek a nyak�t �s semmit nem evett. Anyu behozta egy l�d�ban a szob�ba �s t�m�getett bele n�h�ny falat ennival�t, hogy legal�bb �hen ne vesszen. �gy tengett�k vagy k�t h�tig. �n ott �ltem mellette �s besz�lgettem hozz�. Kora reggel, amikor fel�bredt�nk, a nev�n sz�l�tgattuk Apuval �s Petyk� k�l�n-k�l�n mindkett�nknek v�laszolt olyan kr�kog� hangon, mint amikor a ty�kany� a kiscsirk�ket csendre inti. Sajnos egyre gyeng�bb lett, m�r nem b�rt fel�llni sem �s Anyu kitette a konyh�ba. Reggelenk�nt onnan is felelt nek�nk. M�g az utols� nap is, de akkor m�r csak az �n hangomra sz�lalt meg… De hamarosan jelentette Anyu, hogy Petyk� m�r nem �l. Apuval elsirattuk … Azut�n � eltemette a kert alj�ba, �ltetett r� iboly�t, �s n�h�ny nap m�lva, amikor m�r csendesedett szomor�s�gunk, karj�ra vett engem – akkor m�g tudott �gy vinni – �s levitt oda megmutatni a Petyk� s�rj�t. Vigaszul k�s�bb Ad�lka n�nit�l, Apu b�tyj�nak, Tassy J�zsi b�csinak feles�g�t�l, egy kiskacs�t kaptam, amit Apu Kord�lynak nevezett el. Egy kiskacsa is v�gtelen�l aranyos tud lenni. K�l�n�sen m�k�s volt, amikor lenyelte Dezs� bab�j�nak tenger�szsapka bojtj�t, de a sapka kint maradt oldalt a cs�r�n�l kerekedve … �s Kord�ly �gy j�tt-ment k�r�l�ttem, mintha mi sem t�rt�nt volna. Volt olyan is, amikor az udvaron a fatekn�ben egy�tt f�r�dtem Kord�llyal… A kacsanevel�s azonban nem olyan egyszer�, �s n�h�ny h�t ut�n Kord�ly k�nytelen volt odaszokni a Tassy mam�m kiskacs�ihoz. Anyu sz�lei, Dancs� Nagymam��k is a k�zel�nkben laktak, itt, Cs�p�n. Nagyapa egyszer� kov�csmester volt, Nagymama hat gyereket nevelt. N�luk a nagyobb �sszej�vetelek voltak eml�kezetesebbek ink�bb, �gy nagysz�leink k�sz�nt�sekor, Ferenc �s �gnes napon, amikor vagy „k�ttpite” s�lt, vagy diszn�v�g�s volt, ahol Anyu b�tyja, Dancs� Laci b�csi a h�t t�lt�tt k�poszta megev�s�vel boh�ckodott. Rajtunk k�v�l ott voltak ilyenkor Keresztany��k, Teruska n�ni�k, Anti b�csi�k – nagysz�leink gyermekei. Nagy esem�ny volt az is, amikor a legfiatalabb fiv�r, Dancs� Dezs� b�csi is hazaj�tt a d�niai fogs�gb�l �s nekem egy porcel�nfej� bab�t hozott… A nagyobb unok�k, Pataki Emil �s �ccse, Gyurka, valamint Horp�csi Tibi m�r oda voltak tanulni. K�zben Dezs�, a b�ty�m �s Dancs� Kl�ri is valameddig, s akkoriban bizony csak Kar�csonyra, H�sv�tra j�hetett haza a tanul� az iskol�b�l. Teh�t volt, amikor csak Horp�csi Magda �s �n voltunk itthon az unok�k k�z�l. Napk�zben, am�g k�sz�lt a h�jas t�szta �s f�t�tt�k a kemenc�t, �n a konyha ablakban �ltem, ott j�tszottam �s n�ztem a t�loldalon lev� iskola k�r�l szaladoz� gyerekeket… Este a h�l�szob�ban volt a vacsora, a ter�tett asztalok k�r�l nemigen volt hely k�zlekedni. Egyik alkalommal, amikor m�r Dezs�, Kl�ri is ott voltak, vacsora ut�n a gyerekek a „lopott” sz�d�s�veggel az �gyak alatt gurultak �t a t�loldali zugba, ahol nyugodtabban lehetett sz�d�zni, j�tszani. Kisebb koromban �n is tudtam �gy �tgurulni az �gyak alatt �s most is szerettem volna menni a t�bbiek ut�n, de ez m�r bizonytalan volt, hogy �tjutok-e, �s Anyu csak azt engedte, hogy az �gyak tetej�n h�zzanak �t…, de a s�pped�s dunn�kban ez csak k�nl�d�s volt, amit m�r nehezen t�rtem akkor is… Egyik ny�ron, hat-h�t �ves lehettem, a cs�pai b�cs�kor a baz�ros s�trak m�g itt voltak a k�zeli piact�ren �s biciklire �ltetve engem is kivitt oda Anyu n�zgel�dni, vattacukrot enni. S �sszetal�lkoztunk ott Dancs� nagymam�val, Magd�val, Kl�rival. Nagymama vett nek�nk egy-egy apr� �veggy�ngyszemes gyermek r�zsaf�z�rt, amelynek a sz�n�t mi v�laszthattuk meg, s �n a z�ldet v�lasztottam. Ez lett legkedvesebb r�zsaf�z�rem, melyet viszek magammal minden nagyobb utamra – kapaszkodva Sz�zany�nk k�zbenj�r� �r�k szeretet�ben… Apu �desanyja, Tassy mam�m eredetileg varr�n� volt, de amikor mag�ra maradt k�t kicsi fi�val – Apuval �s J�zsi b�csival, hogy meg�lhet�s�ket biztos�tsa, a gyerekeket nagymam�jukra b�zva elment uras�gokhoz szak�csn�nek. �gy ker�lt v�g�l a tiszak�rti pl�b�ni�ra, ahol �ppen akkor t�rt�nt a Mam�m sz�m�ra k�l�n�sen megr�z� esem�ny, amikor a fiatal k�pl�n f�r�dni ment a gyerekekkel �s sz�vg�rcs�t kapva belefulladt a Tisz�ba. Folytatjuk...

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.26. 20:02 - #6

Folytat�s IIIa Megvend�gel�s�nk a k�zeli benc�s z�rd�ban t�rt�nt. Oda Anyu biciklire �ltetve vitt �t engem. A bej�ratn�l N�ndor b�csi j�tt el�nk �s az � kedvess�g�vel k�sz�nt�tt benn�nket. Csup�n � maradt meg az eml�kezetemben az ott zsibong� emberek k�z�l. A ter�tett asztaln�l a padon �lve a gyerekek k�z�tt, m�r f�lelem t�lt�tt el, mert a l�bam nem �rt le a f�ldre �s Anyu sem volt a k�zelben. Az els��ldoz�si f�nyk�pemhez a Dancs� nagymama keresztekkel d�sz�tett feh�r t�rdepl� imazs�moly�ra �ltettek. Tal�n akaratlanul is annak el�k�pek�nt, hogy az �n l�tem im�ds�gg� legyen… Valamikor �sszel az iskol�b�l N�ndor b�csi k�ld�tt nekem egy m�sodikos olvas�k�nyvet. Nagy �rdekl�d�ssel n�zegettem, olvasgattam �s csup�n �nszorgalomb�l m�solgattam bel�le a sz�vegeket, hogy gyakoroljam az �r�st, mert akkoriban m�g f�rtelem cs�ful �rtam. S �n akkor ennyit�l m�r m�sodikosnak �reztem magam. Folytat�sk�nt viszont m�r csak az �let iskol�ja k�vetkezett… Elismerten teh�t csup�n f�l oszt�llyal dicsekedhetem. J�l tudom, hogy itt, ebben az �r�sban csak gyermekszinten lehetek k�pes elmondani mindazt, ami adatott az �letben, de m�gis igyekszem megtenni, mert �gy �rzem, tartozom ezzel mindazoknak, akik ismernek engem, figyelnek r�m �s tudni akarnak r�lam. Seg�ts Istenem, hogy megtehessem… teljes sz�vvel, szeretettel �s csakis a val�s�got mondva… �s amit elmondok, �ldd meg Urunk azok sz�m�ra, akik olvass�k majd valaha…

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.26. 19:59 - #5

III. Els� szakad�k Kudarc, csal�d�s csaknem naponta �r minden embert, de azut�n megy tov�bb az �let. Ha azonban iskol�ztat�s�nak kell elmaradnia, ez valami �thidalhatatlan �r marad az �let�ben. Tov�bbi sorsa csakis azon m�lhat, hogy milyen m�rt�kben helyeztetett Isten kez�be, ahol adatott hely mindannyiunk sz�m�ra… Ebben lett r�szem nekem is. Rem�lve, hogy h�tha er�s�d�m, sz�leim egy �vet halasztottak �s h�t �ves koromban �rattak be a cs�pai �ltal�nos iskola els� oszt�ly�ba. Ekkor is csak sz�ret ut�n kezdt�nk, amikor Anyu m�r r��rt elhordani engem az iskol�ba. Eml�kszem, a Dancs� nagymam��k sz�ret�n m�g j� �rz�ssel j�rk�ltam egy alacsonyabb sz�retel�k�d k�r�l, amiben biztons�gosan meg tudtam kapaszkodni, de az iskol�ban m�r csak �pphogy meg�llni tudtam, am�g r�m adt�k a kab�tot. Mivel a t�bbi gyerekn�l id�sebb voltam, �n akkor m�r tudtam �rni, olvasni. Ifj� pedag�gus unokab�ty�m, Pataki Gyurka is tan�tgatott. B�r �ppen ez�rt nem mertem tegezni, nem tudtam, hogyan k�sz�njek neki, �s ez teljesen megkavart. Bujdostam el�le �s zavaromban nem �rtettem, de nem is akartam �rteni, amit mond. �gy persze nem is boldogult velem. Dezs� azonban le�rta nekem az ABC-t, amit azut�n �n lem�solgattam n�h�nyszor, �s ilyen egyszer�en, minden teket�ria n�lk�l, m�ris megtanultam �s �ssze tudtam olvasni a bet�ket. Teh�t az iskol�ban t�lt�tt id� nekem akkor semmif�le szellemi meger�ltet�st nem jelentett, ink�bb �lveztem, hogy csupa olyant tanulunk, amit �n m�r tudok. A rajz�r�kat k�l�n�sen v�rtam, hiszen a t�bl�ra felrajzolt �br�kat hib�tlanul, k�nnyed�n le tudtam m�solni �s �r�met okozott, hogy j�l csin�lom, T�th Ilona tan�t� n�nink megdics�rt �rte. Lerajzoltam a t�bl�ra kit�z�tt Mikul�s k�pet is, amivel a t�bbi gyerek nem tudott mit kezdeni. Amikor T�th Ila n�ni f�rje, Horp�csi N�ndor b�csi oszt�lyl�togat�s alkalm�val megl�tta a rajzomat, nagy piros 7-est �rt be a rajzf�zetembe. Ila n�ni r� is mordult a kiv�telez�s�rt, merthogy akkor ilyen m�don m�g nem oszt�lyoztak. A sz�netekben Horp�csi Magda �s Dancs� Kl�ri – 7. oszt�lyos unokan�v�reim j�ttek be hozz�m �s vittek ki olykor, de �n akkor m�r nagy voltam ahhoz, hogy �lbe vegyenek �s k�nos volt, ahogy vonszoltak engem. Dezs�, a b�ty�m is hetedikes volt akkor, de �r� ott az iskol�ban nem eml�kszem, tal�n m�g nem j�tt haza Kecskem�tr�l, ahol a piarist�kn�l tanult. Az iskola �llamos�t�sa ut�n Anyu�k �vk�zben hazahozt�k �t. Az iskol�ba biciklivel vitt-hozott Anyu engem, de akkor m�r j�ttek a hidegebb id�k. Az lett a v�ge, hogy megf�ztam �s nagyon beteg lettem. Dezs� ekkor m�r biztosan itthon volt, mert Anyu napk�zben az � hazahozott vas�gy�n fektetett le a konyh�ban. Dezs� buzg�n j�tszott velem, hogy lefoglaljon �s ne akarjak felkelni… Amikor jobban lettem, t�bb� m�r nem tudtam a l�bamra �llni. Sz�leim nem k�s�rleteztek tov�bb a tan�ttat�sommal, hiszen a t�l be�llt�val k�ptelens�g lett volna engem az iskol�ba elhordani. Az els� oszt�lyba j�r�som �gy mind�ssze egy h�napig tartott, de fogalmam lett az iskolai �let zajl�s�r�l �s oszt�lyt�rsaim k�z�l bar�tn�ket, j�tsz�cimbor�kat szereztem. T�th Ila n�ni – bizony�ra vigaszul – megadta nekem a f�l�vi bizony�tv�nyt, szinte csak megsaccolva tud�somat, csupa 6-ost �rt be, mert ennyi hi�nyz�ssal 7-es m�gse lehettem… A k�vetkez� tavaszon, 1950-ben vittek Anyu�k engem a Sweszterhez. �tk�zben a villamoson megismerkedt�nk egy kedves j�asszonnyal, aki elir�ny�tott benn�nket ahhoz az orvoshoz, aki az � izomsorvad�sos kisl�ny�t izom�t�ltet�ssel meggy�gy�totta. Engem ez az orvos is elutas�tott… �gy maradt a Sweszter, aki hitt abban, hogy v�rkering�st jav�t� simogat�ssal �s im�val meg tud gy�gy�tani, mint ahogy elmond�sa szerint m�r t�bbeket meggy�gy�tott. El is k�pzeltem papag�jos, les�t�t�tett, k�rfolyos�s belv�rosi par�nyi lak�s�ban, am�g Anyu�kkal besz�lgetett, hogy milyen lesz majd a magam l�b�n hazaj�nni kis sz�rke tavaszi kab�tomban a buszmeg�ll�b�l… K�t hetet t�lt�tt�nk ekkor Budapesten Dancs� Dezs� b�csi�kn�l, akinek m�r feles�ge volt Irmuska n�ni. A Sweszter odaj�rt hely�nkbe kezelni engem. Ha a Sweszter kezel�se �lland� programm� lehetett volna, bizony�ra sok tov�bbi bajt megel�zhetett volna, de h�t Cs�p�r�l nem j�rhattunk fel ilyen gyakran. Annyi bizonyos, hogy nagy kaland volt ez a k�t h�t is az �n t�nd�rvil�gom sz�m�ra. Itthon nem gy�ztem mes�lni az esem�nyeket Dezs�nek. � azon a t�len bab�zott is velem. Nagy, �reg boh�cunk k�pm�s�ra k�sz�tett egy kisebb boh�cot �s varrta a ruh�kat neki. Akkoriban �n mindenben ut�noztam, s varrtam �n is egy boh�cot �s azut�n eg�sz babacsal�dokat. K�sz�tett�nk babab�tort is gyuf�sdobozb�l, kov�sszal megragasztva, pap�rral bebor�tva. Ott Dezs� b�csi�kn�l az Irmuska n�nit�l kapott sz�p r�zsasz�n fonalb�l babaszokny�t, kab�tot horgoltam – akkor tanulva a horgol�st, �gy m�g nagyobb �r�mmel hoztam haza, mint valami zs�km�nyt, s mutogattam Dezs�nek. A fuccsbament gy�gyul�st lenyeldesve, hogy az majd m�skor lesz… Hazaj�vetel�nk ut�n k�vetkezett az els��ldoz�som. Kaptam egy hittank�nyvet �s azt olvasgatva Anyu tan�tgatott a k�v�nt dolgokra. A templomi oktat�sra a benc�s L�cia n�v�r csak az utols� napon vitt �t. Kapaszkodni nem tudtam rendesen �s � is csak nehezen vonszolva vitt, alig tudva hogyan fogjon. F�ltem, kics�szok a kez�b�l… S ott a templomban is, az ugr�ndoz� gyerekek k�z�tt fesz�lyezve, k�nyelmetlen�l �ld�g�ltem a padban, de az�rt er�t tudtam venni magamon a gy�n�shoz is, amikor B�r�ny esperes �r oda�lt hozz�m a padba. Bizalom volt Isten ir�nt a sz�vemben – ami �r�ks�g volt sz�momra im�ds�gos �let� nagyany�imt�l �s Anyut�l is. A II. vil�gh�bor�ban egy lel�tt amerikai bomb�z� Cs�pa hat�r�ban zuhant le. Pil�t�ja megmenek�lt. Elhagyott ejt�erny�j�nek k�nny�, h�feh�r selym�b�l varrta Anyu az els��ldoz�si ruh�mat. Fejd�szem az � esk�v�i koszor�j�b�l, f�tyol�b�l k�sz�lt. Hossz� hajamat rolniba s�t�tte az Aput�l tanult fodr�sztudom�ny�val. K�nnyen idom�that�, selymes hajamat megcsod�lt�k, de �n zavartan, nehezen t�rtem ezt. Az �sszecsukhat� kis sz�kemen �lve, a t�bbi mozg�kony gyerek k�z�tt els��ldoz�som �nneps�ge is ink�bb nyomasztott, mint felemelt volna. Ministr�l� unokab�ty�m, Tassy Jen� k�s�bb meg is jegyezte, hogy nem l�tott engem �nekelni… Nem tudom, egy�ltal�n mertem-e kinyitni a sz�mat, de tart�zkod�som csup�n a k�ls�s�gekre vonatkozott. Gyereksz�vem legm�ly�n �reztem, hogy valami nagyon fontos t�rt�nik… s a vers, amit meg kellett tanulnom, �l� val�s�gg� v�lik: „Feh�r szent osty�ban, J�zus t�ged v�rlak, Hiszek, b�zom benned, szeretlek, im�dlak.” Folytat�s...

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.21. 16:10 - #4

IIa S milyen gy�ny�r�s�g volt a Kar�csony! Meghallani, amint a m�sik szob�ban csenget az angyalka… �s megl�tni a ny�l� ajt�ban felt�nt, gyertyaf�nyben t�nd�kl� kar�csonyf�t. Vagy amikor Dezs� Ungor Lacival sz�nk�zni vitt engem, le a laposra, �t a kan�lison. L�d�t k�t�ttek a sz�nk�ra, abba �ltettek, de �gy is nagyon f�ltem, hiszen �lni sem tudtam olyan er�sen, mint m�s gyerek. Ungor Laci ugyan m�r feln�tt fi� volt, akire r� lehetett b�zni engem, de arra � sem gondolt, hogy a sz�guld�ssal nem csak �r�met okoz nekem �s alig v�rom, hogy visszat�rj�nk biztons�got ad� otthonunkba. A t�li naps�t�sben szikr�z� h� feh�rs�ge �s a vas�rnap d�lel�tt b�k�je �gy �rzem, m�r mind�r�kre vil�g�tani fog bennem… Ungor Laci egy�bk�nt k�ztiszteletnek �rvend� valaki volt csal�dunkban, akinek a megjelen�se mindig �r�met jelentett. Az�rt is, mert Apu egyik legjobb bar�tj�nak fia volt, �s az�rt is, mert f�v�s hangszereken gy�ny�r�en j�tszott. Azt azonban � is csak hossz� mes�vel tudta el�rni, �t-hat�ves koromban, hogy a t�rd�re �ltethessen, merthogy a zseb�ben kismad�r van, amit persze hi�ba v�rtam, nem j�tt el�. Amikor k�s�bb n�luk j�rtunk, kivitt az udvarra �s az �l tetej�n ugr�l� verebekre mutatva mondta, hogy a kismad�r ott van… Azut�n elsodorta �ket a sors m�g a k�rny�kr�l is. T�bb �vtized ut�n levelet v�ltott Apuval. Bizony�ra eml�tette neki Apu, hogy a kismadarat m�g mindig emlegetem, mert a k�vetkez� level�re Laci a ad�ss�g�t t�rlesztve, valami �js�gb�l kiv�gott k�t kismadarat �br�zol� k�pet ragasztott fel, hogy dupl�n k�ldi, amit �g�rt… Azokb�l az �vekb�l val� nagy �lm�nyem volt az is, amikor a szob�nk fodr�sz�zletre ny�l� ajtaj�t Apu kinyitotta �s a Nagy gy�gyszer�sz ugyancsak feln�tt fia Apu tang�harmonik�j�t a nyak�ba v�ve oda�lt az ajt�ba, hogy l�ss�k az �zletben v�rakoz�k is. � val�ban m�v�szi tud�ssal j�tszott, j�tszott, a muzsika sz�ps�g�vel megb�v�lve benn�nket… A Te dics�s�gedre legyen Uram, hogy m�r kicsi gyermekkoromban vil�god sz�ps�g�vel �s szeretet�vel t�lt�tted be csordul�sig a sz�vem – elhom�lyos�tva ezzel a „kereszt �rny�k�t”… �

nzyang

El�zm�ny | 2009.04.21. 15:54 - #3

II. A kereszt elfogad�sa Valamik�ppen minden ember hordozza a keresztet – ki s�lyosabbat, ki k�nnyebbet. Igaz az is, hogy mindenkinek a maga keresztje a legnehezebb. Nem mindegy azonban, hogy hogyan fogadjuk… Veszt�nket l�tjuk-e benne, vagy Krisztus keresztj�t �s Isten akarat�t keress�k, az � eszk�z��l vessz�k, s v�gigroskadozzuk vele eg�sz �let�nket, de Krisztust k�vetve, �s a Szeretetben n�vekedve. Nem tudhatom, hogy a sz�leimnek mennyi keser�s�get okozhatott gyermek�k gy�gy�thatatlan baj�nak tudom�sulv�tele, elfogad�sa, el�ttem err�l sosem besz�ltek. �n mindig csak azt �reztem, hogy f�radhatatlan odaad�ssal teszik �rtem mindazt, amit tehetnek, amire k�pesek. Z�gol�d�st, m�ltatlankod�st Isten ellen, miattam, sohasem hallottam t�l�k. A hittel, b�k�vel fogadott kereszt, egyben �LETFA is … mert bizonyos, hogy a „kereszt �rny�k�ban” nem csak gy�trelem sarjad, hanem egy olyan �rzelemd�s, szeretet�z�nben t�nd�kl� vil�g is, amit csakis itt tal�lhatunk meg. Ez �ltetett engem is. B�r az �n esetemben az sohasem volt igaz, hogy az ember beleszokik helyzet�be �s az a term�szetes, ami van. Nekem m�r gyermekkoromban is az lett volna term�szetes, ha �n is tudtam volna szaladni, b�j�csk�zni a t�bbiekkel, s nagyon megszenvedtem, hogy ez nem lehetett �gy. A J�isten azonban a „l�lek sz�rnyaival” k�rp�tolt, ami kiemelt engem az �n szakad�kaimb�l. S k�rnyezetemben nem „a beteg gyerek” voltam, hanem csak a „Bubuci”, akit mindenki d�delgetett, de nem k�nyeztetett el. �t-hat�ves lehettem, amikor Endr�di n�ni a templomban sz�r�s szemekkel r�m tekintett, mert �n le-s f�l j�rk�ltam a padokban fog�dzkodva, hogy ut�nozzam a rossz gyerekeket. Nekem ennyi is el�g volt, hogy megsz�gyelljem magam �s soha t�bbet ne k�v�njak ilyet tenni. Az orvost�l-orvosig j�r�s tov�bb folytat�dott, mert h�tha m�gis… K�sz�lt cip�bet�t is Pesten, ekkor Anyu �ccse, Dancs� Dezs� b�csi seg�tett benn�nket. Az � emeleti leg�nyszob�j�ban aludtunk a Rottenbiller utc�ban. Este ott �ltem az ablakban, s�v�ran n�zve a lent rolleroz� gyerekeket… Azut�n k�vetkezett Hajd�szoboszl�. Mostan�ban tal�ltam meg egy Apunak sz�l� levelet, melyben az Ipartest�letek Orsz�gos K�zpontj�b�l �rj�k neki, hogy „K�zpontunk k�relm�t alapos megfontol�s t�rgy�v� tette �s �gy hat�rozott, hogy kisl�ny�t m�jus elsej�n ingyenes helyre, �desanyj�t pedig fizet�helyre utaljuk be” – az IPOK debreceni gy�gy�d�l�j�be k�t h�tre. Ekkor hat �ves voltam �s err�l a k�t h�tr�l m�r sok eml�kem van. A meg�rkez�s�nkkor bevezettek benn�nket az �d�l� feh�r szob�j�ba, m�g itt is s�r�ssal kezdtem, s a Gondnok �r nevetett, cs�folt engem… Itt azonban Anyuval egy�tt m�r j�l �reztem magam. Az �d�l�t�rsaink igencsak nyugd�jas korban lev� n�nik, b�csik voltak, gyerek egyed�l �n voltam, s �gy engem itt k�l�n�sen kedveltek, s mindenkit n�vr�l ismerve, �nfeledten �ltem a feln�ttek k�z�tt napjaimat. Meg van m�g mindig az a kicsi szalma szatyor, amit Lapu n�nit�l kaptam… Akkor m�g el�g b�tran tudtam j�rk�lni, de csak fog�dzkodva. A k�zeli f�rd� �p�let�be �gy ment�nk �t, hogy egyik kezem Anyu fogta, a m�sikat Lapu n�ni. Visszafele azonban annyira elf�radtam a melegv�zt�l, kezel�st�l, hogy bele�ltettek egy feln�ttek sz�m�ra m�retezett tol�kocsiba �s �gy vittek a sz�ll�sunkra – amit azut�n itthon, Dezs�nek nagy szenz�ci�val mes�ltem. A Gondnok �r feles�g�t mindig megcsod�ltam, annyira sz�p, mutat�s fiatalasszony volt �s �gy j�rt-kelt ott k�z�tt�nk, mint egy j� t�nd�r, s engem az�rt is szeretgetett, mert neki nem volt gyereke. Egyik vas�rnap d�lut�n az eb�dl�be sereglett�nk r�di�t hallgatni – �n ott hallottam el�sz�r r�di�t, mert nek�nk akkor m�g nem volt. Jutka n�ni, a Gondnok �r feles�ge is ott varrogatott a r�di� mellett, �s � is �nekelni kezdte, amikor a r�di�ban felhangzott „az �desany�mnak a haja feh�r, mint a h�…” Nekem az akkor olyan sz�vbemarkol�an sz�p volt, hogy elkezdtem s�rni. Az ott lev�k �rtetlen�l fordultak fel�m, nem tudt�k elk�pzelni, mi lett velem, hiszen el�tte m�g semmi baj nem volt, de persze megmondani sem tudtam, hogy �rz�keny gyermek sz�vemet mif�le el��rzet �rinthette… Hajd�szoboszl�r�l nem eml�kszem, hogyan jutottunk haza. Vonatj�r�s Cs�p�ra akkor m�g nem volt �s Lakitelekr�l vagy Kunszentm�rtonr�l busszal vagy lovaskocsival lehetett idej�nni. El�fordult, hogy ott kellett aludnunk kunszenti vagy tiszaugi rokonainkn�l. Amikor Hajd�szoboszl�r�l meg�rkezt�nk, m�r itthon v�rt az �j cip�bet�t, amely az id� alatt k�sz�lt el, am�g oda voltunk. Betett�k Anyu�k a feh�r cip�imbe �s l�dtalpas l�baimmal �gy egy kicsit biztons�gosabban tudtam l�pkedni. Az itthonl�t b�k�j�ben boldogan vettem be magam az �resen maradt csirkeudvar szarkal�berdej�be, ami t�voll�t�nkben olyan magasra n�vekedett, hogy nem l�tszottam ki bel�le. Melenget�en der�s, ver�f�nyes m�jusi d�lel�tt volt, �s a virul� s�t�tlila szarkal�bbokrok k�z�tt, a pillang�kt�l k�r�lr�pd�sve, valami soha el nem m�l� gy�ny�r�s�ggel j�rk�ltam �ssze-vissza, magam sem tudva, mit akarok ott… A haleszi eml�keim is ott kezd�dnek, amikor m�g tudtam a l�bamon j�rni. Az els� napsugaras tavaszi napokon sz�vrepesve lestem, hogyan k�sz�tgette Apu a biciklij�t… Megkereste a padl�son a saj�t k�sz�t�s� nyerget, amit el�l a korm�nyhoz szerelt fel �s oda�ltetve engem, kimondhatatlan �r�mmel elindultunk a vir�gz� gy�m�lcsf�k illat�ban f�rd�, mad�rdalos Halesz-sz�l�be, ahol sz�l��ltetv�nyeink �s gy�m�lcsf�s kicsi ny�ri hajl�kunk volt. J� szomsz�daink m�r v�rtak benn�nket. Nyarank�nt t�bb id�t t�lt�tt�nk ott, mint itthon. Szomsz�daink sok�ig emlegett�k, amikor Anyu �t-hat �ves koromban fel�ltetett egy szilvaf�ra �s �n ott �r�kig messzehangz�an �nekeltem. A szabadban �p�tett v�lyog t�zhely�nk�n f�tt f�st�s bors�levesn�l �s a z�ldpaprik�s s�lt krumplin�l finomabb eledel a vil�gon sem l�tezhet. Feledhetetlen �lm�ny volt az is, amikor Anyu felh�zta a l�bamra �r�k�lt, hossz�sz�r� cip�met �s a gunyh�s ter�let�nk sz�l�kar�iba kapaszkodva nekiindultam szitak�t�t fogdosni – melyek a sz�l�kar�kon pihenve bev�rt�k, hogy �n �vatosan k�zelegve a sz�rnyikat megfogjam. L�tva Dezs�t�l, a b�ty�mt�l, hogy csukott sz�rnyaikat az ujjai k�z� fogva hozta �ket, �n is �gy tettem �s mindk�t kezemen szitak�t�kkel megrakodva, diadallal t�rtem vissza Anyu�khoz. K�m�letlen j�t�k volt ez, de azut�n elengedtem �ket. K�nozni nem k�v�ntam semmif�le �l�l�nyt – egy cs�nya eset kiv�tel�vel, de ebbe is egy b�k�t ut�l� n�lam �regebb bar�tn�m vitt bele, amikor hal�lra nyomkodtunk egy szeg�ny varangyot… folytat�s