Kalmr Ferenc killtsa
2009.09.07. 00:48

MEGHV
Az Eurpai Utas Alaptvny
Kzp-eurpai Kulturlis Intzete
s a Naiv s Marginlis Mvszetek Mzeuma (Jagodina, Szerbia)
tisztelettel meghvja nt
2009. szeptember 9-n
szerdn 17 rra
Kalmr Ferenc
vajdasgi szobrszmvsz
„A XX. szzad madarai”
cm killtsra.
A 81 ves szabadkai Kalmr Ferenc a rovar-, llat- s lvilg formibl kialaktott mveivel az 1960-as vek vgre, a 70-es vek elejre a vajdasgi informel szobrszat kiemelked kpviseljv vlt. A fa, mint anyag egybknt minden alkotkorszakban megtallhat volt, s a madr, mint motvum plyja kezdettl jelen van mvszetben. Kztri emlkmknt 1994-ben avattk fel Szabadkn az 1944-45-s ldozatok emlkre emelt, nagy vihart kivlt Vergd madr cm szobrt. (A mvsznek egybknt tz kztri szobra tallhat a Vajdasgban).
1982-ben tbb hnapot tlttt az Amerikai Egyeslt llamokban, ahol elssorban az indin mvszet formavilga s az si indin technikk hatottak r. Ettl kezdve varzslatos szoborvilgot hozott ltre, amely a szerbiai naiv mvszet rszv vlt.
Szobrainak nagy rsze Szerbiban, az E-5-s nemzetkzi t melletti kisvrosban, a Belgrdtl 156 km-re fekv Jagodinn lev Naiv s Marginlis Mvszetek Mzeumnak gyjtemnyben tallhat.
Kalmr Ferenc killtsa a szerbiai Kulturlis Minisztrium tmogatsval a budapesti Kzp-eurpai Kulturlis Intzetben nylik meg szeptember 9-n, 17 rakor. A killts f kurtora Nina Krsti mvszettrtnsz, a jagodinai mzeum igazgatja, magyarorszgi kurtora Balzs-Arth Valria (a 2007-ben kiadott Dlvidki Magyar Kpzmvszeti Lexikon szerzje).
A killts megnyitsra Budapestre rkezik Neboja Bradi, a Szerb Kztrsasg kulturlis minisztere.
A megnyit rsztvevi:
Mdos Pter igazgat
Nina Krsti mzeumigazgat (Jagodina)
Kalmr Ferenc
Balzs-Arth Valria mvszettrtnsz
Manherz Kroly szakllamtitkr (OKM)
Neboja Bradi, a Szerb Kztrsasg kulturlis minisztere
A killts megtekinthet:
2009. szeptember 10-tl 30-ig, htkznapokon: 10-17 rig
Helyszn: Kzp-eurpai Kulturlis Intzet
Cm: Budapest, 1088 Rkczi t 15.
Tel: 327-0005 Fax: 483-1837
E-mail:
keki@ella.hu
Ezt a cmet a spamrobotok ellen vdjk. Engedlyezze a Javascript hasznlatt, hogy megtekinthesse.
www.ceci.hu
|